Kúpfalva

Kúpfalva (Kogl im Burgenland)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Pörgölény településrésze
Járás Pörgölény
Alapítás éve1597
Polgármester Bürger Ewald (ÖVP)
Irányítószám 7441
Körzethívószám 02616
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság599 m
Terület5,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 26′ 44″, k. h. 16° 17′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 44″, k. h. 16° 17′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kúpfalva (németül: Kogl, horvátul: Koglin) Pörgölény nagyközség része Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

Felsőpulyától 21 km-re délnyugatra a régi magyar-osztrák határ mellett fekszik.

Története

A települést 1597-ben lékai uradalom urbáriumában említik először "Kukly" néven. 1660-óta a szomszédos Létérhez és Kőpatakhoz hasonlóan a pörgölényi bíró igazgatása alá tartozott. 1789-ig lakói is Pörgölénybe jártak istentiszteletre. Ebben az évben alapították önálló plébániáját, ezzel egyházilag elszakadt Pörgölénytől. Létér és Újvörösvágás filiaként tartozott hozzá.

Vályi András szerint " KOGEL. Német falu Vas Várm. földes Ura H. Esztehrázy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Borostyánkőhöz 3/4 mértföldnyire, határja hegyes, és földgye is néhol sovány, fája, legelője elég van, réttyei tsekélyek, és az áradások is járják."[1]

Vas vármegye monográfiája szerint "Kupfalva, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 39 házzal és 208 németajkú, r. kath. vallású lakossal. Postája Pörgölin, távírója Léka."[2] Vas vármegye

1910-ben 196, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta Pörgölény, Kőpatak, Kúpfalva, Lantosfalva, Létér, Németgyirót és Salamonfalva települések együtt alkotják Pörgölény nagyközséget.

Nevezetességei

Szent Oszvald tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1807-ben épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség