Kakasfarkú özvegypinty
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Euplectes jacksoni (Sharpe, 1891) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kakasfarkú özvegypinty témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kakasfarkú özvegypinty témájú kategóriát. |
A kakasfarkú özvegypinty vagy fátyolfarkú özvegypinty (Euplectes jacksoni) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása
Kenya nyugati és középső területeinek, valamint a szomszédos Tanzánia északi részének 1500 méteres tengerszint feletti magasságban vagy annál is magasabban fekvő fennsíkok nyílt szavannáin él. Nyílt, füves területek lakója, többnyire valamely állandó vízforrás közelében él.
Megjelenése
A két ivar között nagyfokú ivari dimorfizmus figyelhető meg. A nászruhás hím testhossza 34 centiméter, melyből 20 centimétert hosszú, felmeresztve a kakasok farkára emlékeztető farka tesz ki. A nászruhás hím teljes tollazata fekete, kivéve néhány sárgás tollat a szárnyán.
A tojók és a fiatal madarak testhossza 12-14 centiméter, tollazatuk fakó barnás-homokszínű, nagyon hasonlítanak egy nőstény házi verébre. Nászidőszakon kívül a hímek tollazata is hasonló.
Életmódja
A faj a költési időszakon kívül kisebb csapatokban él. Tápláléka vadon élő fűfélék és termesztett gabonafélék magvai.
A fiókanevelési időszakban viszonylag sok rovart is fog, hogy a fiókák nagy fehérjeigényét fedezni tudja.
Szaporodása
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A kifejlett hímek miután nászruhát öltöttek elejtik násztáncukat, hogy elcsábíthassák a tojókat. Egy kisebb növényzetmentes foltok keresnek és ott leülnek a földre. Amikor feltűnik egy tojó a közelben egészen izgatottak lesznek, tollaikat felmeresztik és így ugrálnak fel és alá, miközben fejüket hátravetik. A felugrások során farkukat egészen előrehajlítják.
A költési időszak időpontja az esős évszak függvényében változik. A fészek fűből szőtt kerek építmény. A hímek fészküket a magas fű közé, építik. A fészkek bejárata oldalról nyílik. Mint minten özvegypintyfajnál, a kakasfarkú özvegypintynél is a hím csupán a fészek vázát építi fel. A fészket a hím által elcsábított és megtermékenyített tojó fejezi be. A díszes tollú hímnek így bőven marad ideje szépen kidolgozott dürgési ceremóniájának lebonyolítására és így újabb tojókat tud elcsábítani. A költés és később a fiókák felnevelése a tojó feladata. A fészekalj 3-4 tojásból áll. Ezeken a tojó 11-14 napig kotlik. A fiatal madarak a kelés után 2 héttel repülnek ki.
Források
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
