Kendermagos réce
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Mareca strepera (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kendermagos réce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kendermagos réce témájú médiaállományokat és Kendermagos réce témájú kategóriát. |
A kendermagos réce (Mareca strepera) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Kedveli a sekély szikes tavakat, nádasok szegélyét.
Alfaja
1874-ben a Csendes-óceán déli részén, Teraina szigetén, két récét fogtak be, melyek nagyfokú hasonlóságot mutattak a kendermagos récével, és végül tudományosan a kendermagos réce alfajaként írták le Anas strepera couesi néven.
Mára kiderült, hogy ebben a térségeben a faj nem fordul elő, így ez az alfaj nem létezik. Valószínűleg fiatal kendermagos récéket fogtak be annak idején, melyek egy vihar által sodródtak ilyen messze az elterjedési területüktől.
Megjelenése
Testhossza 46–56 centiméter, szárnya fesztávolsága 84–95 centiméter, testtömege 550–1000 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Mindkét ivarra jellemző a fehér szárnytűkör, a gácsérok hátsó része fekete.
Sokat hangoskodik, a gácsér hangja a varjak károgására emlékeztet.
Életmódja
Főként növényevő, de csigát és sáskát is fogyaszt, melyet a vízben fejre állva, akár 30 centiméteres mélységben is keres.
Szaporodása
Partszéli aljnövényzetbe telepesesen építik rendezetlen fészküket, melyet növényi anyagokkal és tollal bélelnek ki. Fészekalja 8–10 tojásból áll, melyen 22–25 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és 6–7 hetes korukra lesznek önállóak.
Védettsége
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
- Hartmut Kolbe: Die Entenvögel der Welt. Ulmer Verlag, Stuttgart-Hohenheim 1999, ISBN 3-8001-7442-1.
- 15 Great Places to Hunt Waterfowl
