Kisócsa

Kisócsa (Dúbravy)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rang község
Első írásos említés 1836
Polgármester Elena Grňová
Irányítószám 962 24
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám DT
Népesség
Teljes népesség953 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság477 m
Terület19,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 35′ 15″, k. h. 19° 22′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 15″, k. h. 19° 22′ 06″
Kisócsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisócsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisócsa (1886-ig Dobró-Ocsova, szlovákul: Dúbravy) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.

Fekvése

Zólyomtól 24 km-re keletre fekszik, a Dúbravský-patak völgyében. Áthalad rajta a Nagyócsáról (7 km) Gyetvára (5 km) vezető országút.

Keletről Gyetva, délről, északról és nyugatról pedig Nagyócsa községgel határos.

Területe 19,5453 km²,[2] mely 1921-ben még csak 5,65 km² volt,[3] azóta Nagyócsa kataszteréből átcsatolt területekkel csaknem háromszorosára nőtt.

Története

A falu keletkezéséről nincsenek pontos információk. A középkorban területe Végles várának uradalmához tartozott. Ez a tölgyesekkel borított terület volt a vélgesi váruradalom legtávolabbi sarka. Első írásos említése 1626-ban történik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBRAVI. Otsov Dubrava. Dubravetz. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ocsovának szomszédságában, mellynek filiája, Ó Zólyomhoz más fél mértföldnyire, határja tűrhető termékenységű.”[4]

1828-ban 28 házában 249 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Kisócsa csak 1826-ban lett önálló település, ekkor vált ki Ócsa községből. Az egész falu a templomtól a temetőig mindössze mintegy harminc házból állt. Iskoláját 1832-ben alapították.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubrava, Zólyom m. tót falu, 169 kath., 1 evang. lak. F. u. h. Eszterházy.”[5]

1863-ban felépült az új katolikus iskola. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 986 lakosából 961 szlovák volt.

2011-ben 935 lakosából 865 szlovák.

Nevezetességei

  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1834-ben építették.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
  4. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. július 29.)

Külső hivatkozások