Kis vöcsök

Kis vöcsök
Tachybaptus ruficollis ruficollis
Tachybaptus ruficollis ruficollis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Mirandornithes
Rend: Vöcsökalakúak (Podicipediformes)
Család: Vöcsökfélék (Podicipedidae)
Nem: Tachybaptus
Reichenbach, 1853
Faj: T. ruficollis
Tudományos név
Tachybaptus ruficollis
(Pallas, 1764)
Szinonimák
  • Colymbus ruficollis
  • Podiceps ruficollis
Elterjedés
A kis vöcsök elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos
A kis vöcsök elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis vöcsök témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis vöcsök témájú médiaállományokat és Kis vöcsök témájú kategóriát.

A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus ruficollis néven.[3]

Alfajai

Tachybaptus ruficollis poggei
Tachybaptus ruficollis capensis

Előfordulása

Eurázsiában és Afrikában is megtalálható. Azokon a területeken, ahol befagy a víz, ott vándorol, máshol állandó madár. Főleg az állóvizeket kedveli, amelyek partján sűrű a növényzet. Édes és sós vizeknél is megtalálható.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon minden álló- és egyes folyóvizeinken rendszeres fészkelő március-november hónapokban. Az itt élő egyedek jelentős része elvonul, de maradnak áttelelők is (pl.: Hévízi-tó).[5]

Megjelenése

Átlagos testhossza 25–29 centiméter, szárnyfesztávolsága 40–45 centiméter, a hím tömege 140–200 gramm, a tojóé 130–190 gramm.[5] Nászruhája felül fényes fekete, barnás csillogással, alul szürkésfehér, sötét foltokkal. A szem vörösesbarna, szemsávja sárgászöld, a csőr töve sárgászöld, a hegye fekete.

Életmódja

Jól úszik és bukik, de röpte nagyon nehézkes. Veszély elől alábukással igyekszik menekülni, vagy a vízi növények közé úszik. Kisebb állatokra vadászik, elkapja a ízeltlábúakat, puhatestűeket és férgeket is, de növényi anyagokat is fogyaszt.

Szaporodása

A párok tél folyamán állnak össze. Április és július között a tojó 4-6 fehéres zöld tojást rak, amelyeken a szülők felváltva 20-27 napig kotlanak. A fészkét, amely egyfajta úszófészek, a nyílt víztükör közelében, vízinövényekből építi. Mindkét szülő gondozza az utódokat. Magányosan fészkelő.

Fészke
tojásai
Egy fiókája
és egy fiatal példány

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  2. a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 9.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. december 9.)

Források