Kisszentmihály

Nem tévesztendő össze Rákosszentmihály Kisszentmihály nevű részével (1950 óta Budapest XVI. kerülete).
Kisszentmihály (Kleinpetersdorf)
Kisszentmihály főutcája.
Kisszentmihály főutcája.
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Nagyszentmihály része
Járás Nagyszentmihály
Alapítás éve1574
Polgármester Winfried Kasper (SPÖ)
Irányítószám 7503
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 16° 20′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 16° 20′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszentmihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kisszentmihály (más néven Kis-Németszentmihály, németül: Kleinpetersdorf, horvátul: Mali Petarštof) Nagyszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 14 km-re délkeletre fekszik.

Története

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítja az 1929-ben itt talált hamvasztásos temetkezés, melyben a hamvakon és csontmaradványokon kívül cserép és üvegtárgyakat, valamint egy feliratos kőlapot is találtak. A mai helyén állt középkori település valószínűleg a 15. század háborús időszakában pusztult el. A 16. század közepén a kihalt települést Nagyszentmihálytól elválasztva a Batthyányak és az Erdődyek horvátokkal telepítették be újra. Első írásos említése 1574-ben történt. A későbbiekben a település hol a német, hol a magyar nevén szerepel a korabeli forrásokban. Az egyházi vizitáció szerint 1779-ben egy kis fakápolna állt itt. 1834-ben a kápolnát kőből építették újjá.

Vályi András szerint "Kis Sz. Mihály. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Somfalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja szorgalmatos mívelést kíván."[1]

Fényes Elek szerint "Kis-Szent-Mihály, Klein-Petersdorf, német falu, Vas vmegyében, 275 kath. lak. A szentmihályi urad. tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Kis-Német-Szent-Mihály, 50 házzal és 299 németajkú r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás. Postája- és távírója Német-Szent-Mihály."[3]

1910-ben 319, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Nagyszentmihály része lett és ma is hozzá tartozik.

Nevezetességei

Római katolikus templom

Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1834-ben épült. 1925-ben bővítették. 1947-ben kívülről, 1953-ban belülről renoválták. 1985 és 1987 között a templom fennállásának 150. évfordulójára átépítették és bővítették.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye