Kola (Banja Luka)
| Kola | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1249 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 26,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 46,94 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 42′ 58″, k. h. 17° 05′ 07″44.716111°N 17.085278°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 58″, k. h. 17° 05′ 07″44.716111°N 17.085278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kola témájú médiaállományokat. | |
Kola (szerbül: Кола), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban14, közúton 18 km-re délnyugatra, a Piskovica-hegységben, 375-520 méteres magasságban fekszik. Több településrészből áll. Beosztott falvai Gornja Kola, Džajići, Konatari, Plavšići, Sjutrašnjica, Zelence, Rekavice (Potok), Brda, Šljivno, Dobrnja és Gornja Rijeka.[3][4]
Népessége
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[5] |
Népesség 2013[5] |
|---|---|---|
| Szerb | 2212 | 1242 |
| Bosnyák | 1 | 1 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 18 | 0 |
| Egyéb | 10 | 5 |
| Összesen | 2241 | 1249 |
Története
A határában a Čardačište lelőhelyen talált római kori épületalapok tanúsága szerint itt már az ókorban fémmegmunkáló műhely működött. Ennek közelében pedig a középkorban jelentős lakosságú település állt, melynek temetője mintegy száz sírkővel máig fennmaradt.[6]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településnek 286 háztartása és 1751 ortodox lakosa volt.[7] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó Kola településen 338 háztartást, 2485 ortodox, egy katolikus és egy muszlim lakost találtak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a Kola községnek összesen 358 háztartása és 2347 lakosa volt.[9] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Az Úr mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- Az újabb templom közelében található az azonos titulusú régi fatemplom, mely a hagyomány szerint eredetileg Malbočon állt, arra azonban nincs adat, hogy mikor épült és mikor került a mai helyére. Petar Momirović szerint közvetett adatokból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi épület története a 18. század első felére nyúlik vissza. A Gomionice kolostor 1759-ben Moszkvában nyomtatott zsoltárában azt olvassuk, hogy ez a szent és lelkileg hasznos könyv a Kola faluból származó Laza Popović pap zsoltára, melyből arra lehet következtetni, hogy a templom már ekkor a mai helyén állt. Ugyancsak bizonyítéknak tekintik, hogy az ikonosztáz táblái téglaszínnel vannak írva, mint a hasonlóan régi Javoraniban álló templomban. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a templom nincs jó állapotban, és mielőbb meg kell tenni védőintézkedéseket. Úgy tűnik, hogy azóta, hogy az új templomot 1935-ben megépítették, a régit elhanyagolták. A templom alapszerkezete elkorhadt, a tető sérült, a zsindelyek elhasználódtak, sok helyen teljesen leestek. Az egyetlen rekonstrukció 1983-ban történt, amikor az eredeti megjelenése nagymértékben megváltozott. A koli fatemplom korának felbecsülhetetlen értékű építészeti alkotása. Ma már nemzeti műemlékké van nyilvánítva.[10]
- Čardačište – római fémműves műhely és a Čifutsko Groblje-i középkori temető maradványai. A római műhelyől épület alapfalai és a fém megmunkálásakor keletkezett salak maradt. Korát a 2. – 4. századra tették a szakemberek. Ennek közelében a Čifutsko Groblje temetőben mintegy száz darab, nyugat-keleti és észak-déli tájolású késő középkori stećak sírkő maradt fenn.[6]
Jegyzetek
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ Teritorijalna podjela grada Banje Luke. banjaluka.rs.ba. [2015. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 25.)
- ↑ Mjesne zajednice grada Banje Luke. banjaluka.rs.ba. [2010. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 25.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 27.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ [1] Anđela Đukić, CRKVE I MANASTIRI BRVNARE U BOSNI I HERCEGOVINI OD 15. DO 19. STOLJEĆA, Sarajevo, 2022. 29-34. o.
További információk
