Koszmosz–18

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A Koszmosz–18 (oroszul: Космос 18) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Zenyit–2 típusú felderítő műhold.

A Koszmosz–16 adatgyűjtését folytatta a Föld sugárzási övezeteinek vizsgálatához. A Vosztok-program előkészítését segítette, a négynapos programot nyolc, majd tíz napra bővítették.

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett műhold.

1963. május 24-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vostok–2 (8A92) rakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 89,4 perces, 65,2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 288 kilométer, apogeuma 196 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 10 nap.

Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak. Elektrosztatikus gömbcsapdával is felszerelték.

1963. június 2-án földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Koszmosz–18. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 7.)
• Koszmosz–18. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 7.)