Kovács László (operatőr)

Kovács László
Született1933. május 14.
Cece
Elhunyt2007. július 22. (74 évesen)
Beverly Hills, Kalifornia
Állampolgársága
Foglalkozásaoperatőr
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1956)
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az operatőrről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács László (egyértelműsítő lap).

Kovács László[1] (Cece, 1933. május 14. – Beverly Hills, Kalifornia, 2007. július 22.) magyar származású, amerikai operatőr.

Élete

A film iránti vonzódása 10 éves korában kezdődött, amikor falujában hétvégenként az iskolatermet ideiglenes vetítőteremmé alakították át, melynek rendszeres látogatója lett; egyetlen filmet sem hagyott ki. Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte. A kötelező tantárgyak nem nagyon érdekelték; előbb-utóbb egy moziban kötött ki – nem volt ritka, hogy naponta két-három filmet is megnézett. Rossz bizonyítványa ellenére – másodszori kísérletre – felvették a Filmművészeti Akadémia dráma- és filmművészet szakára.[2]

1956 nyarán végezte el az Akadémiát, Illés György tanítványaként. Korábbi iskolatársával (és későbbi operatőr kollégájával), Zsigmond Vilmossal az 1956-os forradalom eseményeit fotózta és filmezte 35 mm-es kamerával Budapesten. A forradalom leverése után el kellett hagyniuk az országot: Ausztriába menekültek, ahova magukkal vitték a forgatott anyagot. A tekercsek egy része elveszett (nagy része már visszakerült a magyar filmarchívumba) egy részét pedig amerikai producer vette meg (a film 1961-ben került adásba a CBS-en).

1957-ben érkezett az USA-ba és kapott politikai menedékjogot; 1963-ban szerzett amerikai állampolgárságot. Karrierje nehezen indult, előbb New Yorkban dolgozott koszt-kvártélyért egy fényképésznél, ahol filmet hívott elő, papírra nyomtatott, majd portrékat, igazolványképeket készíthetett.[3] Ezt követően Seattle-be költözött, ahol egy 16 mm-es filmlaborban kapott munkát. 1958-ban Zsigmond hívására Hollywoodba költözött. Kezdetben 16 mm-es egészségügyi és oktatófilmeket forgatott, később áttért az „alacsony költségvetésű” filmekre.

Az áttörést Dennis Hopper filmje, a Szelíd motorosok hozta meg számára 1969-ben. Azóta több mint 70 film készítésében működött közre; közöttük olyan kiemelkedő alkotások találhatók, mint az Öt könnyű darab, a New York, New York, a Papírhold, a Szellemirtók, a Ruby Cairo és a Szabadítsátok ki Willyt! 2..

2002-ben meghívták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijébe.

2005 októberében – életműve elismeréseként – Illés György, Tóth János és Zsigmond Vilmos társaságában Legenda-díjban, egy évvel rá, a forradalom 50. évfordulója alkalmából pedig Arriman-díjban[4] részesült.

Utolsó, 2006-ban forgatott filmje – melynek producere is volt – az 1956-os forradalomnak emléket állító dokumentumfilm: Torn from the Flag. Várhatóan 2008-ban készül el egy dokumentumfilm róla és Zsigmondról, Laszlo & Vilmos: The Story of Two Refugees Who Changed the Look of American Cinema (László és Vilmos: két menekült története, akik megváltoztatták az amerikai mozi arculatát) címmel.

Filmjei

Operatőrként

  • 1964 – "National Geographic Specials" (tévésorozat epizódja)
  • 1964 – The Incredibly Strange Creatures Who Stopped Living and Became Mixed-Up Zombies!!?
  • 1964 – Kiss Me Quick!
  • 1965 – "Time-Life Specials: The March of Time" (tévésorozat epizódja)
  • 1966 – The Notorious Daughter of Fanny Hill
  • 1966 – A Smell of Honey, a Swallow of Brine[5]
  • 1967 – Mondo Mod
  • 1967 – A Man Called Dagger
  • 1967 – A Pokol Angyalai újra száguldanak (Hells Angels on Wheels)
  • 1968 – Mantis in Lace
  • 1968 – Kábulat Psych-Out
  • 1968 – Célpontok Targets
  • 1968 – Heten, mint a gonoszok The Savage Seven
  • 1968 – Bútorozott szoba (Single Room Furnished)
  • 1969 – Making of the President 1968 (tévéfilm)
  • 1969 – A Day with the Boys
  • 1969 – Los Angeles: Where It's At (tévéfilm)
  • 1969 – Szelíd motorosok (Easy Rider)
  • 1969 – Az a hideg nap a parkban (That Cold Day in the Park)
  • 1969 – Blood of Dracula's Castle
  • 1970 – Hell's Bloody Devils
  • 1970 – The Rebel Rousers
  • 1970 – Getting Straight
  • 1970 – Öt könnyű darab (Five Easy Pieces)
  • 1970 – Alex Csodaországban (Alex in Wonderland)
  • 1970 – The Marriage of a Young Stockbroker
  • 1971 – Az utolsó mozifilm The Last Movie
  • 1972 – Pocket Money
  • 1972 – Mi van, doki? (What's Up, Doc?)
  • 1972 – A Marvin Gardens királya (The King of Marvin Gardens)
  • 1973 – Testvérháború Steelyard Blues
  • 1973 – A Reflection of Fear
  • 1973 – A nagy koppanás (Slither)
  • 1973 – Papírhold (Paper Moon)
  • 1974 – Huckleberry Finn kalandjai (Huckleberry Finn)
  • 1974 – Csak a férjem meg ne tudja! (For Pete's Sake)
  • 1974 – Zsarufrász Freebie and the Bean
  • 1974 – Várva várt szerelem (At Long Last Love)
  • 1975 – Sampon (Shampoo)
  • 1976 – Az ötcentes mozi[6] (Nickelodeon)
  • 1976 – Baby Blue Marine
  • 1976 – Harry és Walter New Yorkban (Harry and Walter Go to New York)
  • 1977 – New York, New York
  • 1978 – Ö.K.Ö.L. (F.I.S.T)
  • 1978 – Édenkert a sikátorban (Paradise Alley)
  • 1979 – Butch és Sundance – A korai évek (Butch and Sundance: The Early Days)
  • 1979 – Édes vétkezés (The Runner Stumbles)
  • 1980 – Dobogó szív (Heart Beat)
  • 1980 – Inside Moves
  • 1981 – Az álarcos lovas legendája (The Legend of the Lone Ranger)
  • 1982 – Frances
  • 1982 – A kis terrorista és a játékszer (The Toy)
  • 1984 – Kasszafúrók (Crackers)
  • 1984 – Szellemirtók (Ghost Busters)
  • 1985 – Maszk (Mask)
  • 1986 – Törvényszéki héják (Legal Eagles)
  • 1987 – Predator: The Concert
  • 1988 – A kis Nikita (Little Nikita)
  • 1989 – Mondhatsz akármit (Say Anything…)
  • 1991 – Szilánkok (Shattered)
  • 1992 – Radio Flyer – Repül a testvérem (Radio Flyer)
  • 1993 – Ruby Cairo
  • 1994 – Cyndi Lauper: 12 Deadly Cyns… and Then Some
  • 1994 – Az új karate kölyök (The Next Karate Kid)
  • 1994 – Az emberkereskedő (The Scout)
  • 1995 – Szabadítsátok ki Willyt! 2. (Free Willy 2: The Adventure Home)
  • 1995 – Tökéletes másolat (Copycat)
  • 1996 – Közös többszörös (Multiplicity)
  • 1997 – Álljon meg a nászmenet! (My Best Friend's Wedding)
  • 1998 – Hóbarát (Jack Frost)
  • 2000 – Szívedbe zárva (Return to Me)
  • 2000 – Beépített szépség (Miss Congeniality)
  • 2002 – Két hét múlva örökké (Two Weeks Notice)
  • 2006 – A lyukas zászló Torn from the Flag: A Film by Klaudia Kovacs

Segédoperatőrként, kameramanként

Díjai

  • 1970: Szelíd motorosok Laurel award (2. helyezett)
  • 1971: Öt könnyű darab Laurel award (3. helyezett)
  • 1998: CamerImage, Életmű–díj
  • 1998: Hawaii Nemzetközi Filmfesztivál, „Excellence in Cinematography Award”
  • 1999: WorldFest Flagstaff Életmű–díj
  • 2001: Hollywoodi Filmfesztivál, „Discovery Award for Outstanding Achievement in Cinematography”
  • 2002: ASC, Életmű–díj
  • 2005: Legenda-díj (HSC, Életmű–díj)
  • 2006: Arriman-díj[4]
  • 2006: Santa Fé-i Filmfesztivál, Életmű–díj

Megjegyzés

  1. ↑ Filmjeiben, illetve a nemzetközi sajtóban neve több változatban szerepel: Lazlo Kovacs, Leslie Kovacs, Lester Kovacs, Laszlo Kovaks, Leslie Kovacks.
  2. ↑ Forrás: International Cinematographers Guild – Laszlo Kovacs, ASC… Archiválva 2005. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (en:)
  3. ↑ "Festőnek az ecset" – Kovács László operatőr Archiválva 2007. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs
  4. ↑ a b A Legenda-díj 2006. évi elnevezése: "The Arriman – the eye of the revolution", vagyis A forradalom szeme volt, amelyet az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára kereszteltek így. Az elismerést azok az operatőrök kapták, akik akkor az utcákon voltak, és az eseményeket többségében ARRI típusú kamerával rögzítették (innen a díj neve). Forrás: Magyarország.hu – Aranyszem Operatőri Fesztivál díjátadója az Urániában Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ A filmet Art Radford néven forgatta.
  6. ↑ A hangalámondásos változatban Nickelodeon címen vetítették.

További információk