Kuloj (Mezenyi-öböl)
| Kuloj | |
| 'Кулой | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| ' | Arhangelszki terület |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 235 km |
| Vízhozam | 34 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 19 000 km² |
 é. sz. 64° 34′ 31″, k. h. 41° 57′ 20″64.575278°N 41.955556°E | |
| Torkolat | Mezenyi-öböl |
| é. sz. 66° 02′ 58″, k. h. 43° 20′ 22″66.049444°N 43.339444°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kuloj (oroszul: Кулой) folyó Oroszország európai részén, az Arhangelszki terület északi vidékén.
Földrajz
Hossza: 235 km, (vagy 350 km, ha forrásaként a Szotka folyót számítják), vízgyűjtő területe: 19 000 km², évi közepes vízhozama: 34 m³/s.
Felső folyását Szotka néven néha „önálló” folyóként is említik (115 km). Ezt a szakaszt a Pinyega folyóval (az azonos nevű falu közelében) 8 km hosszú csatorna köti össze, melyet az 1920-as évek közepén építettek. A folyó a csatorna torkolatáig kelet felé, onnan végig észak felé folyik és a Fehér-tenger Mezenyi-öblébe torkollik.
Mellékfolyói
- Balról: a Laka (157 km), a Polta (168 km), a Szojana (140 km)
- Jobbról: a Nyemjuga (201 km)
Települések
Az Arhangelszki terület ritkán lakott északi vidékének folyója. A Polta torkolatával majdnem szemben terül el Kuloj falu. A 19. században sófőző telepeiről volt híres, a sós tavak és fúrt kutak sós vizéből kinyert konyhasót a környező ujezdekben és Arhangelszkben értékesítették.[1]
A Szojana vízgyűjtő területén 1996-ban jelentős gyémántlelőhelyet fedeztek fel. A kitermelésére alapított vállalatot a mellékfolyóval azonos nevű Szojana faluban jegyezték be.[2]
Jegyzetek
- ↑ L. A. Plecsko Sztarinnije vodnije putyi'. [2011. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
- ↑ Sajtóhír 29.ru, 2011-04-12
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Kuloj (orosz nyelven). Oroszország Állami Vízregisztere. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
