Kvassó

	Kvassó (Kvašov)
; Kvassó címere	; Kvassó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1471
Polgármester	Marián Pavlík
Irányítószám	020 62
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	653 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	90 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	332 m
Terület	7,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	<img src="https://maps.wikimedia.org/img/osm-intl,5,48.7,19.8,250x200.png?lang=hu" width="250" height="200" decoding="async" srcset="https://maps.wikimedia.org/img/osm-intl,5,48.7,19.8,250x200@2x.png?lang=hu 2x" alt="Térkép">
	é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 13′ 35″49.069444°N 18.226389°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 13′ 35″49.069444°N 18.226389°E
	Kvassó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kvassó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kvassó (szlovákul Kvašov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 11 km-re délnyugatra fekszik, egykor Horóchoz tartozott.

Története

A mai település területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, később a puhói kultúra települése állt.

1456-ban beiktatták Jablonowcz-i Gáspárt, Boldizsárt és Menyhértet Jablonowcz, Marsfalwa, Mykosfalwa, Kysterna, Waska, Quasow falvak teljes és Plewnik, valamint Kolochyn falvak részbirtokába.^[2] 1471-ben „Quazzow” alakban említik. 1504-ben „Kwaso”, 1598-ban „Kwassow” alakban szerepel. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban malom és 28 ház állt a községben. 1720-ban 18 adózója volt, közülük 12 zsellér. 1784-ben 69 házában 73 családban 376 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KVASSO. Nemes Kvassó. Tót fau Trentsén Várm. földes Ura Kvassay Uraság, fekszik Vág Beszterczének szomszédságában, mellynek filiája, határjában réttye, legelője, fája van; de földgye soványas.”^[3]

1828-ban 61 háza és 427 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kvassó , Trencsén m. tót falu, Besztercze mellett: 160 kath., 16 zsidó lak. Kastély; urasági majorság; jó rét és legelő; sovány föld. F. u. Kvassay család. Ut. p. Trencsén.”^[4]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 551, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 674 lakosából 670 szlovák volt.

2011-ben 671 lakosából 644 szlovák volt.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ DLDF 107364.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] DLDF 107364.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Puhói járás m v sz A Puhói járás települései
Puhó (Púchov)
Alsókocskóc (Dolné Kočkovce) Alsónyíresd (Dolná Breznica) Alsórétfalu (Lúky) Bellus (Beluša) Donány (Dohňany) Fehérhalom (Lysá pod Makytou) Felsőnyíresd (Horná Breznica) Felsőzáros (Záriečie) Hegyesmajtény (Mojtín) Horóc (Horovce) Kebeles (Streženice) Kvassó (Kvašov) Láz (Lazy pod Makytou) Lednic (Lednica) Lednickisfalu (Mestečko) Lednicróna (Lednické Rovne) Nemőc (Nimnica) Trencsénfogas (Zubák) Vidornya (Vydrná) Viszolaj (Visolaje)