Lagerstätte
A Lagerstätte, magyarul lelőhely olyan földtani képződmény, amiben nagy mennyiségű és jó megtartású fosszília található. Sok esetben nem csak a kemény, de a lágy részek is megőrződtek, így a paleontológiai kutatások szempontjából rendkívül nagy a jelentőségük.
A szó német eredetű, és egyszerűen tárolóhelyet jelent. Magyarra ugyan lelőhelynek fordíthatjuk, de ennél precízebb a jelentése.[1] A lelőhelyen ugyanis egyszerűen csak találunk valamit, de a lagerstätte esetén kifejezetten jelentős, jól kivehető maradványokkal találkozhatunk. Jelenleg pontos magyar megfelelője sajnos nincs.
Keletkezésük
A lagerstätte létrejöttéhez több tényező együttes jelenléte szükséges, méghozzá az egyedek pusztulását követően rövid időn belül. Éppen ez teszi olyan ritkává az előfordulását.
- A hullákat gyorsan temesse be üledék, hogy a dögevők pusztítását, illetve a lebomlási folyamatok alaktorzítását megakadályozza.
- Az oxigén jelenléte a lebontó szervezetek, azaz a gombák és egysejtűek elszaporodását segíti, tehát fontos, hogy az elpusztult szervezet környéke el legyen zárva előle. Ez tengeri eredet esetén könnyen, szárazföldön nehezebben megvalósuló körülmény, így magyarázható, hogy miért gyakoribbak a vízi lagerstättek.
- A szövetek gyorsan bomlanak, az ásványok csak igen lassan, ezért a megőrződéshez minél gyorsabb ásványosodás szükséges. Ennek egyik összetevője az oldott anyagokban gazdag, nedves környezet, ami szintén a vízi lelőhelyek kialakulását jellemzi.
A legjellemzőbb eredet a fentiek alapján a vízfenéki üledék, ahová iszap, azaz finom eloszlású anyag rakódik le, és ami a testeket elzárja az oxigéntől. Ezen kívül jellemző kialakulás lehet egy heves áradás vagy sárlavina, ahol szintén a lerakódó iszap hozza létre a lagerstättet, illetve szárazabb éghajlaton egy homokvihar. A kialakulás sajátosságai közé tartozik, hogy egy lagerstätte általában a környék összes fajának egyedeit tartalmazza.
A lagerstätte kialakulása révén az élőlényeknek tehát a lágy részei is megmaradnak, ez rendkívül értékessé teszi őket. A fosszíliák révén ugyanis betekintést nyerhetünk az élőlények testfelépítésébe, esetlegesen az életmódjukba is ebből következően.
Jelentős lelőhelyek
Néhány fontosabb lelőhely adatait az alábbi táblázat tartalmazza:[2]
Megnevezés | Korszak | Fontos fosszíliák | Felfedezés éve | Felfedező! |
---|---|---|---|---|
Csengcsiang pala | Kambrium | Haikouichtys | 1984 | |
Burgess-pala | Kambrium | Hallucigenia, Anomalocaris | 1909 | Charles Doolittle Walcott |
Kaili formáció | Kambrium | |||
Wheeler pala | Kambrium | Elrathia kingii, Naraoia | Charles Doolittle Walcott | |
Orsten | Kambrium | Cambropachycope | 1975 | Klaus Müller |
Hunsrück Slates | Devon | Euzonosoma tischbeiniana | 1862 | Ferdinand von Römer |
Mazon Creek | Karbon | Lepidodendron, Latzelia primordialis | ||
Posidonia pala | Jura | Lepidotes elevensis, Stenopterygius crassicostatus | 1598 | Johannes Bauhin |
Solnhofen mészkő | Jura | Archaeopteryx lithographica | A középkor óta ismert | |
Auca Mahuevo | Kréta | Fészkek, fészkelőhelyek | 1997 | Luis Chiappe |
Green River formáció | Eocén | Diplomystus, Sztromatolit | 1840 | S. A. Parker |
Messei olajpala | Eocén | Kopidodon, Allaeochelys crassesculpta | A 20. század eleje | |
Ashfalli fosszília medence | Miocén | TEleoceras, Protohippus | 1971 | Michael Voorhies |
La Brea kátránytavak | Pleisztocén | 1901, de a tavakat már korábban is ismerték | William Warren Orcutt |
Jegyzetek
- ↑ A lelőhely ugyanis általában valamilyen fosszília megtalálási területe, míg a lagerstätte esetén ennél szigorúbb kikötést tettünk.
- ↑ Palaeos Paleontology: The Lagerstätten A táblázat eredetije
Források
- Just what is a lagerstätte?. (Hozzáférés: 2022. május 13.)
- Palaeos paleontology: The Lagerstätten. (Hozzáférés: 2022. május 30.)