Lapincsújtelek

Lapincsújtelek (Neustift an der Lafnitz)
A tűzoltóállomás
A tűzoltóállomás
Lapincsújtelek címere
Lapincsújtelek címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1388
Polgármester Johann Kremnitzer (SPÖ)
Irányítószám 7423
Körzethívószám 03338
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség793 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség203 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület3,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 02″, k. h. 16° 01′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 02″, k. h. 16° 01′ 41″
Lapincsújtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapincsújtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lapincsújtelek (németül: Neustift an der Lafnitz) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Pinkafőtől 8 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett a Lapincs partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a kelták és a rómaiak idején is lakott volt. Később több avar és szláv település is állt a Lapincs mentén, majd a 9. század elején Nagy Károly seregeinek nyomában megjelentek a bajor telepesek is. A honfoglalás után ez a területek a magyar szállásterület nyugati határvidéke lett.

A mai települést a 14. században említik először, a pinkafői uradalomhoz tartozott. 1392-ben a Kanizsai család birtoka lett. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török és templomát is teljesen lerombolták. A templomot a 17. században a Steinbeiß grófok támogatásával építették újjá. Ezekben a nyugtalan időkben a falu sokat szenvedett a hadak zaklatásaitól és nyomukban sok roma telepedett le itt. 1644-ben a település a pinkafői uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett és maradt egészen a jobbágyfelszabadításig.

Vas vármegye monográfiája szerint " Ujtelep, (lapincsi) 79 házzal és 606 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Pinkafő. A község a Lapincs folyó mellett, Alsó-Ausztria határszélén fekszik. A község határában több, mint 100 tagból álló czigánytelep van."[2]

1910-ben 601, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1924-ben alapították. A két világháború között mintegy 800 lakója volt, közülük 360 volt roma. 1938-ban az Anschlusst követően elkezdődött a cigányok üldözése. A putrikat felégették és lakóikat gyűjtőtáborokba hurcolták. 1945-ben a település is orosz megszállás alá került, melynek 1955-ben az osztrák államszerződés aláírása vetett véget. Ezt követően megkezdődött a község gyors fejlődése. Kiépült az infrastruktúra és az egész régió lakói egy új, jobb életmínőséghez jutottak. 1971-ben Lapincsújtelek a szomszédos Árokszállás és Hidasrákosd falvakkal egy nagyközségben egyesült, 1990-ben azonban a lakosság akaratából újra visszanyerte önállóságát. 1993-ban felavatták a község új címerét. 1994-ben megnyílt az új népiskola. Ugyancsak ettől az évtől évente három napos fesztivált rendeznek a tófürdő mellett. 1995-től az idegenforgalom elősegítésére szépítőegyesület működik.

Nevezetességei

Kápolnája 1880-ban épült, 1948-ban renoválták.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye