Lopér

Lopér (Lopej)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBreznóbányai
Rang Zólyombrézó településrésze
Első írásos említés 1424
Polgármester Ján Šteller
Irányítószám 976 81
Körzethívószám 048
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 49′ 05″, k. h. 19° 29′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 05″, k. h. 19° 29′ 47″
Lopér weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lopér (szlovákul: Lopej) Zólyombrézó településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 12 km-re nyugatra, a Garam partján fekszik. Zólyombrézó nyugati részét alkotja.

Története

Lopér ma Zólyombrézó legősibb településrésze. Alapítója az a garampéteri Petrik, aki még 1358-ban I. Lajos királytól kapta a birtokot. Az itt élők kezdetben Garamszentmiklósra, majd Garampéteribe jártak istentiszteletre. Plébániáját 1406-ban alapították. A település első írásos említése 1424-ben történt „Lopea” alakban. 1455-ben „Lopye”, 1470-ben „Lopeya”, 1522-ben „Lopey” néven szerepel a korabeli forrásokban. Lakói a 16. századig a korponai jog alapján szabadon választhattak bírót, ügyeikben esküdtbíróság ítélkezett és a vármegye területén vámmentességet is élveztek. 1533 és 1563 között vasércbánya működött itt. 1535-ben 5 jobbágytelke volt, melyek a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartoztak. 1601-ben Lopéron 15 ház állt. 1638-ban a vidéken rajtaütő török felégette és sok lakost hurcolt fogságba. 1663-ban, 1675-ben és 1678-ban újabb török támadások következtek újabb lakosok elhurcolásával. A falu a török kiűzése és a kuruc háborúk után indult fejlődésnek. 1787-ben 53 házában már 388 lakos élt és az egyház tulajdonában álló malom is működött itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LOPEZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Breznyó Bányához másfél mértföldnyire, határja meg lehetős termésű.[1]

1828-ban 70 háza és 531 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lopej, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan mellett, ut. posta Beszterczebánya. Egész urbéri telek 8 6/8 allodialis föld nincsen. Földje jó mivelés mellett még a buzát is megtermi. A juhtenyésztés nagyban üzetik. Lakja 520 r. kath., kik házaló kereskedők és fuvarosok. Garan folyón kivül van Veiszkova vagy Lopona nevü vize, melly e határban két olvasztó és nyujtó hámort, és Királykút patakja, melly egymalmot hajt, s mind a kettő a falut keresztül futja. Ez utóbbi a helységtől másfélszáz ölnyire olly erősen buzog ki, hogy minden öregbedés nélkül két malom-kereket hajtani képes, ezenkivül fagy-dagály és zavarosság mentes. Paroch. temploma régi, s góth. izlésre épült. Birja a kamara.[2]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

1952-óta Zólyombrézó településrésze.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma gótikus eredetű, 17. századi védőfal övezi, 1752-ben átépítették.

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

Lásd még