Mária waldeck–pyrmonti hercegnő

Mária hercegnő
Mária, Württemberg hercegnéje
Született	Georgine Henriette Marie zu Waldeck und Pyrmont 1857. május 23. Bad Arolsen; Németország
Elhunyt	1882. április 30. (24 évesen) Ludwigsburg; Németország
Állampolgársága	Waldeck-Pyrmont
Házastársa	II. Vilmos württembergi király (1877. február 15. – )[1]
Gyermekei	Princess Pauline, Princess of Wied Ulrich Prinz von Württemberg unnamed daughter von Württemberg
Szülei	Ilona nassaui hercegnő György Viktor waldeck–pyrmonti herceg
Foglalkozása	arisztokrata
Halál oka	gyermekágyi láz
Sírhelye	Ludwigsburgi régi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mária waldeck–pyrmonti hercegnő, férjezett Mária württembergi hercegné (németül: Prinzessin Marie zu Waldeck und Pyrmont, teljes nevén Georgine Henriette Marie; Bad Arolsen, 1857. május 23. – Ludwigsburg, 1882. április 30.) waldeck–pyrmonti hercegnő, házassága révén württembergi trónörökös hercegné.

Mária Georgina hercegnő 1857 májusában jött világra György Viktor waldeck–pyrmonti uralkodó herceg és Ilona nassau–weilburgi hercegnő harmadik leányaként. Testvérei közé tartozott a későbbi holland királyné, Emma hercegnő és Waldeck–Pyrmont utolsó uralkodója, Frigyes herceg.

1877. február 15-én Mária hercegnő feleségül ment Vilmos württembergi trónörökös herceghez. Vilmos herceg apai és anyai ágról is a Württembergi-házból származott; nagybátyja, Károly württembergi király tette meg őt a trón várományosának, mivel az uralkodónak nem volt saját gyermeke. Mária hercegnő politikailag jelentéktelen uralkodócsaládból származott, de ennek akkor a württembergi közvélemény még nem tulajdonított jelentőséget, lévén hogy Károly király még életben volt. Vilmos herceg és Mária hercegnő frigyéből három gyermek született:

• Paulina Olga hercegnő (1877. december 19. – 1965. május 7.), nőül ment Frigyes Hermann wiedi herceghez
• Ulrich herceg (1880. július 28. – 1880. december 28.), kisgyermekként elhalálozott
• koraszülött leány (1882. április 24.).

A házaspár életét hamar tragédia árnyékolta be, mikor néhány hónapos korában elhunyt egyetlen fiuk, Ulrich herceg. Vilmos herceg trónra kerülését követően Ulrich herceg halála heves vitákat szított a württembergiek körében, mivel a hercegen kívül a királynak nem született más fia, és így az uralkodó kénytelen volt egy katolikus unokaöccsét megtenni trónörökösnek. Egészen addig a Württembergi-ház protestáns ága gyakorolta a királyi hatalmat, de ezzel a lépéssel a katolikus ág kezébe került a nagyobb befolyás. A württembergi protestánsok szándékos merényletet sejtettek Ulrich herceg halála mögött, és az országban közel száz év óta először lángoltak fel a vallási ellentétek. Ezeknek aztán az 1918-as novemberi forradalom vetett véget, mely megszüntette a monarchiát.

Mária trónörökös hercegné 1882. április 24-én egy koraszülött leányt hozott világra, aki még aznap elhunyt. A hercegné hat nap múlva, április 30-án gyermekágyi láz következtében követte a másvilágra gyermekét. A ludwigsburgi palota magántemplomában helyezték örök nyugalomra Ulrich herceg mellé; később férjét és férje második feleségét is oda temették.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Marie von Waldeck-Pyrmont című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Sönke Lorenz, Dieter Mertens, Volker Press (szerk.): Das Haus Württemberg – Ein biographisches Lexikon; Kohlhammer, Stuttgart, 1997, ISBN 3-17-013605-4, 335. oldal
• Decker-Hauff, Hansmartin: Frauen im Hause Württemberg; DRW-Verlag, Leinfelden-Echterdingen 1997, ISBN 3-87181-390-7, 266. oldal

• Életrajzi adatok
• Képek, érdekességek Archiválva 2012. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)