Médeia (mitológia)
Médeia | |
![]() | |
Házastársa | |
Gyermekei |
|
Szülei |
Aiétész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Médeia témájú médiaállományokat. | |
Médeia (görögül Μήδεια, „ravaszság, fondorlat, cselszövő[2]”) kolkhiszi varázslónő, Hekaté papnője a görög mitológiában.
Aiétész király és Idüia lánya. Héra és Aphrodité szerelemre lobbantották a Kolkhiszba hajózó görög hős, Iaszón iránt, így segítségére volt a legendás aranygyapjú megszerzésében. Ezt követően megszökött Iaszónnal és társaival, argonautákkal együtt Iolkoszba indultak. Hogy megszabaduljanak az üldözésükre indult apjától, Médeia feláldozta öcsét, Apszürtoszt Hekaténak, teste darabjait pedig a tengerbe szórta: míg Aiétész összeszedte a testrészeket, Médeia hajója egérutat nyert.
Iolkoszban, hogy visszaszerezze Iaszón trónját, rávette a bitorló Peliasz lányait, hogy öljék meg öreg édesapjukat: elhitette velük, hogy ha feldarabolják és üstben megfőzik a testét, ismét megfiatalodik. Miután Peliasz nem kelt új életre, Iaszón és Médeia elmenekült a városból, majd több évig Korinthoszban, Kreón udvarában éltek. Később Iaszón elhidegült Médeiától és Kreuszát akarta feleségül venni, de Médeia egy méreggel átitatott díszköntössel megölte vetélytársnőjét. A kitűzött esküvő napján Médeia megölte saját két gyermekét is, hogy így is bosszút álljon a hűtlen Iaszónon.


Ezután Athénba repült sárkányfogaton, itt Aigeusz befogadta és feleségül vette. Hogy a frigyből született fia trónigényét biztosítsa, a király hazatérő másik fiát, Thészeuszt meg akarta mérgezni, de nem járt sikerrel. A gyilkossági kísérlet miatt Aigeusz elűzte, ekkor visszatért Kolkhiszba.
Egyesek szerint megfordult Itáliában, ahol kígyóbűvölésre tanította a latin népeket.[3] Mások szerint Thesszáliába ment, ahol egy szépségversenyen alulmaradt Thetisszel szemben, majd utóbb egy ázsiai királyhoz ment feleségül.[4]
A gyermekgyilkos Médeia alakját Euripidész teremtette meg, a korai legendákban még nem bűnösként említették, azokban még rendkívül tiszteletteljesen szóltak róla. Ezekben érdemdús élete jutalmául az istenek halhatatlansággal ajándékozták meg, és megtették az Elíziumi mezők királynőjének.[3]
Rokonsága, családja
Hellén | Orszéisz | Déimakhosz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Xuthosz | Dórosz | Aiolosz | Enareté | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Déión | Sziszüphosz | Magnész | Periérész | Kanaké | Alküoné | Szalmóneusz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nephelé | Athamasz | Peiszidiké | Kalüké | Perimédé | Krétheusz | Türó | Poszeidón | Biasz | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aiétész | Amüthaón | Pherész | Aiszón | Polümédé | Peliasz | Anakszibia | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hellé | Phrixosz | Khalkiopé | Médeia | Iaszón | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Argosz | Melasz | Phrontisz | Kütiszórosz | Mermerosz | Pherész | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ a b MANTO (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 8.)
- ↑ Adrian Room. Who's Who in Classical Mythology (angol nyelven). Gramercy Books [2003]. ISBN ISBN 978-0-517-22256-0.
- ↑ a b Amanda: A thesszáliai boszorkányság. [2016. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Ki kicsoda az antik mítoszokban? - Médeia
Források
- Arcanum: Ki kicsoda az antik mítoszokban?
- Médeia a Szépművészeti Lexikonban
- Medaia. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X