Mérem

Mérem (Miedlingsdorf)
Mérem
Mérem
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Nagyszentmihály része
Járás Nagyszentmihály
Polgármester Winfried Kasper (SPÖ)
Irányítószám 7503
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség243 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület4,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 19′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 19′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mérem (németül: Miedlingsdorf, horvátul: Milištrof) Nagyszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 10 km-re keletre a Tanka-patak völgyében fekszik.

Története

A település első írásos említése 1325-ben történt "Meren" alakban. 1443-ban "Meren", 1452-ben "Myeren", 1532-ben "Mellersdorf", 1574-ben "Melesdorf" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A 16. század közepén a birtokos Batthyányak horvátokkal telepítették be. Ettől az időtől kezdve három nemzet élt a településen, horvátok, németek és magyarok. 1697-ben fakápolna épült a faluban, melyet Szent Jakab tiszteletére szenteltek fel. Az 1792-es összeírás szerint 160 lakosa volt, 1836-ban már 299 lelket számláltak. 1859-ben iskola, 1866-ban új templom épült a községben.

Vályi András szerint "MEREM. Milingsdorf. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Szent Mihálynak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Mérem, Miedlingsdorf, horvát falu, Vas vmegyében, 285 kath. lak. A szentmihályi urad. tartozik. Ut. p. Szombathely."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Mérem házainak száma 49, a lakosoké 442. Lakosai horvátok és németek, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Szent-Mihály. Földesura a gróf Batthyány-család volt."[4]

1907-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1910-ben 358, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Nagyszentmihály része lett és ma is hozzá tartozik.

Nevezetességei

  • Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1866-ban épült. 1966-ban és 1988-ban renoválták.
  • A temetőben álló Szent Jakab fakápolna 1697-ben épült.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye