Magyarország miniszterelnöke

Magyarország miniszterelnöke
Miniszterelnöki címer[1]
Hivatalban Orbán Viktor Hivatal kezdete: 2010. május 29.
Adatok
Ország	Magyarország
Megszólítás	Miniszterelnök úr
Első	gróf Batthyány Lajos
Házastársa	lista
Rezidencia	Karmelita kolostor
Kinevezi	Országgyűlés
Helyettese	Pintér Sándor Semjén Zsolt Varga Mihály
Tagja	Kabinet Európai Tanács Országgyűlés
Fizetése	4 823 000 Ft/hó[2]
Hivatali idő	Négy év
Hivatal kezdete	1848. március 17.
Előd	Magyarország nádora
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország miniszterelnöke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kormány vezetője. A miniszterelnök és a kabinet kollektív felelősséggel tartozik politikáikért és tetteikért a Parlamentnek, a politikai pártoknak és végső soron a választóknak.

Az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt formálisan Magyarország köztársasági elnöke jelöli, ténylegesen pedig az Országgyűlés választja meg. Az elnök bárkit jelölhet, de a szokásjog az, hogy a választáson legtöbb parlamenti helyet szerzett (koalíciós) párt(ok) vezetőjét, vagy jelöltjét kéri fel kormányfőnek annak érdekében, hogy az Országgyűlésben megszerezhesse a többséget. Az elnök nem egyértelmű helyzetekben ezáltal "pozícióba kerülhet", de nem éri meg olyan személyt jelölnie, akit biztosan nem támogat az Országgyűlés, ugyanis a jelöltje megválasztásával, majd azonnali konstruktív bizalmatlansági indítvány általi lecserélésével a köztársasági elnök "elveszítheti" a jogot a miniszterelnök jelölésére. Sokpárti, és nem egységes koalíciónál (ahol a kormánytöbbség sem tud dönteni a miniszterelnök személyéről) azonban ez érdekes helyzetet eredményezhet. A folyamat végén a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, azonban köteles kinevezni az Országgyűlés által megválasztott jelöltet, a "kinevezési" jogköre csak formális.

A magyar miniszterelnök az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a második.

Története

A Batthyány-kormány

Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

A Forradalmi Kormányzótanács elnöke

A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után a kormány helyett Forradalmi Kormányzótanács jött létre, tagjai miniszterek helyett népbiztosok voltak. Ennek elnöke, Garbai Sándor töltötte be a kormányfői funkciót, gyakorlatilag azonban nem ő volt a meghatározó vezető, hanem a párt élén álló Kun Béla.

A minisztertanács elnöke

Magyarországon 1949 és 1990 között a kormányt minisztertanácsnak nevezték és a miniszterelnök helyett a minisztertanács elnöke volt a funkció hivatalos neve.

A miniszterelnök jogállása a mai magyar alkotmányban

Magyarország alaptörvénye szerint a magyar kormány vezetőjét, a mindenkori köztársasági elnök kéri fel kormányzásra, és az országgyűlés abszolút többséggel választja meg. A miniszterelnök választja ki (tényleges politikai súlyának függvényében "egyedül" vagy egyeztetések útján) a kormány tagjait, és a köztársasági elnök nevezi ki (formálisan) a minisztereket. A Kormány a kollektív felelősség elvén működik, az Országgyűlés az egyes miniszterek ellen nem kezdeményezhet bizalmatlanságot, kizárólag a Kormány(fő) ellen. A miniszter megbízatása ezáltal legfőképpen a kormányfőtől függ. A Kormányt megbuktatni kizárólag a Kormányfő elleni sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet, melynek lényege, hogy a régi kormányfő leváltásával egyidőben az új kormányfőt is meg kell választani (ez rendkívül stabillá teszi a pozíciót). Ezt a modellt nevezzük kancellárdemokráciának. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

A miniszterelnöki megbízatás keletkezése

Magyarország alaptörvényének 16. cikkének (3)-(6) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megválasztását:

"(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.

(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;

b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg."

A miniszterelnöki megbízatás megszűnése

Magyarország alaptörvényének 20. cikkének (2) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megbízatásának megszűnését:

"(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;

b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;

c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;

d) lemondásával;

e) halálával;

f) összeférhetetlenség kimondásával;

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn."

Miniszterelnökök

Bővebben: Magyarország kormányfőinek listája

Jegyzetek