Nádlány

Nádlány (Nadlice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Peter Dubravický
Irányítószám 956 32
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám PE
Népesség
Teljes népesség594 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület5,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 20″, k. h. 18° 15′ 00″
Nádlány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádlány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nádlány (szlovákul Nadlice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 10 km-re nyugatra a Bebrava jobb partján 175 m magasan fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorban éltek emberek, a lengyeli kultúra népének maradványait tárták fel. A vaskorban a hallstatti kultúra népe élt ezen a területen.

A mai település a 11. században keletkezhetett, első írásos említése 1113-ban történt, amikor a zobori bencés apátság oklevelében a falut Dubokan (a mai Apátlévna) szomszédai között említik "Nadlan" alakban. 1344-ben "Nadlyan" néven szerepel, akkori birtokosa a pécsi származású Vörös Tamás volt. Ezután 1553-ig különböző nemesek birtoka. 1553-ban 14 jobbágytelke volt a településnek. 1559-től az Apponyi család birtoka, ekkor említik a falu templomát is. 1715-ben 9 adózó háztartása volt. 1787-ben az első népszámláláskor malom, 37 ház, és 352 lakos található a községben. 1828-ban 54 házában 377 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. Szeszfőzdéjét 1898-ban alapították.

Vályi András szerint "NADLÁN. Nadlice. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Zsámbokréthez fél mértföldnyire, fája, és szőlő hegye nints; földgye, réttye jó van, piatzozásai Nagy Tapolcsányon, és Bajnán, malma helyben, legelője is elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Nadlány, tót falu, Nyitra vármegyében, a Nyitra völgyében, Trencsén vármegye szélén: 328 kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 687 lakosából 643 szlovák és 43 magyar anyanyelvű volt.

1980-ban 1233 lakosából 1224 szlovák volt.

2001-ben 653 lakosából 639 szlovák volt.

2011-ben 624 lakosából 611 szlovák volt.

2021-ben 594 lakosából 583 szlovák, (+2) cigány, (+1) ruszin, 3 egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

  • Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1864-ben épült, a korábbi templom helyén.
  • Plébánia.
  • Nepomuki Szent János szobra.
  • Kápolna.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

Források