Németcsencs

Németcsencs (Deutsch-Tschantschendorf)
Kisboldogasszony római katolikus templom
Kisboldogasszony római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Tobaj településrésze
Járás Tobaj
Alapítás éve1359
Polgármester Manfred Kertelics (ÖVP)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
Terület10,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
SablonWikidataSegítség

Németcsencs (németül: Deutsch-Tschantschendorf, horvátul: Njemačka Čenča, gradistyeiül Nimška Čenča) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvártól 7 km-re északnyugatra, a Strém patak bal partján, a Németújvárt Pusztaszentmihállyal összekötő út mentén fekszik.

Története

Csencs neve 1359-ben tűnik fel először az oklevelekben „Poss. Chench” alakban. Ugyanebben a formában említik még 1413-ban és 1510-ben is. Nevét az 1359 és 1588 között gyakran említett Chench nemesi családról kapta, mely első birtokosa volt. A falu neve nemesi előnévként tűnik fel 1467-ben („Michael de Chench et Johannes Nemeth de Chench”) és 1469-ben („Johannes et Michael Farkas de Chench”) is.[1]

A „Németcsencs” névvel 1598-ban szerepel először mint az 1550-ben horvátokkal betelepített Horvátcsencstől északra fekvő település. Ebben az időben a települést a Kis-, vagy Egyházas- előtaggal is említik. Az 1600 előtti németújvári oklevelekben nem találjuk, mivel nem tartozott az uradalomhoz, mivel a Németh és Farkas családok birtoka volt. Mindkét család innen vette az előnevét. 1538 és 1601 között a Chenchy család nevével is találkozunk, mely szintén innen vette a nevét. Ezt követően kisnemesek kezén találjuk, majd 1604-től a Batthyány család birtoka lett, akik 1650-ben a németújvári uradalomhoz csatolták. 1636-ban Batthyány Ádám felsőkáldi Káldy Ferencnek adta zálogba. 1662-ben Batthyány Kristóf és Pál a falu birtokosai. Az 1686-tól vezetett németújvári anyakönyvekben "Tschentschendorf, Dschantschendorf, Schanzendorf, Scanzentorff, Zanchendorff, Schenzendorff" alakban szerepel. 1750-ben már tiszta német lakosságot találunk a településen.

A településen már 1640-ben is állt egy kápolna. Az 1697-es egyházi vizitáció szerint Németcsencsen egy Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templom áll, melyet a régi katolikusok építettek. Ekkor már megvolt a plébánia is. A lakosság kétharmada katolikus, a többiek evangélikusok voltak. A templomot 1752-ben megújították, 1807-ben pedig újjáépítették. Mai formáját 1881-ben nyerte el. Batthyány Fülöp herceg halála (1870) után a birtok Júlia unokahúga házassága révén a Montenuovo hercegi családé lett, akiktől 1892-ben Kottuliszky Teodóra grófnő vásárolta meg. Miután az 1880-as években 15 ház égett le tűz következtében, a településen megalakult az önkéntes tűzoltóegylet.

Fényes Elek szerint „Német-Csencs, Deutsch-Schauschendorf., német falu, Vas vgyében, 480 kath. lak., és paroch. templommal.”[2]

Vas vármegye monográfiája szerint „Német-Csencs a Strém patak mellett fekvő község, 134 házzal és 824 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár. Kath. temploma 1787-ben épült. Birtokosa Batthyány Fülöp herczeg.”[3]

1910-ben 757, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Horvátcsencs, Taródcsencs, Pónic és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1881-ben épült.

Jegyzetek

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk