Nagy Ernő (jogász)
Nagy Ernő | |
Született | 1853. augusztus 17. Székesfehérvár |
Elhunyt | 1921. augusztus 29. (68 évesen) Kishantos |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | jogtudós, egyetemi tanár |
Nagy Ernő (Székesfehérvár, 1853. augusztus 17. – Kishantos, 1921. augusztus 29.)[1] jogtudós, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).
Pályája
Tanulmányait Pesten a főgimnáziumban, majd az egyetem jogi karán végezte; 1877-ben a jog- és államtudományok doktora lett. 1877 őszén a kormánytól nyert ösztöndíjjal egy-egy félévet a lipcsei és a berlini egyetemen töltött, utána másfél évig a párizsi felsőoktatási intézményeket látogatta. Párizsi tartózkodása alatt a Société de l'Enseignement Superieur megválasztotta rendes tagjává, 1880-ban pedig a Société Internationale des Études d'Economie Sociale mint levelező tagot Magyarországra vonatkozó tudósítás tisztével bízta meg. 1880-ban hazatért, ekkor a nagyváradi jogakadémia közjogi és politikai tanszékére nevezték ki előbb helyettes, majd rendkívüli és 1885-től rendes tanárnak. A Magyar Tudományos Akadémia 1895. május 10-én megválasztotta levelező tagjává. 1896-ban kinevezték az Országos Közoktatási Tanács tagjává. 1902-től 1912-ig Kolozsváron, majd 1921-ig, haláláig Budapesten oktatta a közjogot.
Cikkei többek között a Jogtudományi Közlönyben, a Budapesti Szemlében, a Nemzetgazdasági Szemlében, a Nagyváradban, a Jogi Szemlében, az Athenaeumban, valamint francia folyóiratokban jelentek meg. Száznál több közjogi cikket írt A Pallas nagy lexikonába, könyvismertetései jelentek meg a napilapokban.
Fontosabb munkáiból
- Az arisztokrácia mint társadalmi osztály (Nagyvárad, 1885; különnyomat a nagyváradi jogakadémia almanachjából)
- Magyarország közjoga (egyetemi tankönyv, Budapest, 1887; 2. kiadás: 1891. Online)
- Az ausztriai császári cím fölvételéről (Budapest, 1897; székfoglaló)
- A házi törvények és a renunciáció (Budapest, 1897)
- A közjog tudományos műveléséről (Budapest, 1902).
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Koi Gyula: Nagy Ernő élete és munkái: Bevezető tanulmány Nagy Ernő Magyarország közjoga (államjog) című művéhez[2] In: Nagy, Ernő - Patyi, András (szerk.) Magyarország közjoga. (Államjog). Koi Gyula bevezető tanulmányával Budapest, Magyarország : Ludovika Egyetemi Kiadó (2024) 512 p. pp. iv-xx. , 17 p.
- Koi Gyula: Emlékezés Nagy Ernőre (1853-1921), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára Remembering Ernő Nagy (1853-1921) Corresponding Member of the Hungarian Academy of Sciences[3] MTA GAZDASÁG ÉS JOGTUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 58 : 32 pp. 1-7. Paper: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/Nagy_Ernő_Koi_2024.pdf , 7 p. (2024)
- ↑ Nagy Ernő. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2013. május 18.)
- ↑ Nagy, Ernő (2024. január 30.). „Magyarország közjoga (államjog)” (magyar nyelven).
- ↑ Akadémikusok emlékezete rovat (MTA IX. osztály közleményei). (Hozzáférés: 2024. július 27.)