Nagykanizsai járás
Nagykanizsai járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Zala vármegye |
Járási székhely | Nagykanizsa |
Települések száma | 49 |
városok | 2 |
nagyközségek | 1 |
Népesség | |
Teljes népesség | 70 494 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 86 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 907,91 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Nagykanizsai járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Nagykanizsai járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Nagykanizsa. Területe 907,91 km², népessége 78 022 fő, népsűrűsége pedig 86 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Nagykanizsa és Zalakaros) és 47 község tartozott hozzá.
A Nagykanizsai járás a járások 1983-as megszüntetéséig is létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Nagykanizsa volt.
Települései
Település | Rang (2013. július 15.) |
Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|---|
Nagykanizsa | megyei jogú város | Nagykanizsai | 49 070 |
148,4
| |
Zalakaros | város | Zalakaros | Zalakarosi | 1 849 |
17,17
|
Alsórajk | község | Felsőrajk | Pacsai | 358 |
8,45
|
Balatonmagyaród | község | Zalakomár | Zalakarosi | 456 |
31,53
|
Belezna | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 748 |
30,93
|
Bocska | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 313 |
7,38
|
Börzönce | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 54 |
5,6
|
Csapi | község | Nagyrécse | Nagykanizsai | 169 |
10,11
|
Eszteregnye | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 686 |
20,09
|
Felsőrajk | község | Felsőrajk | Pacsai | 762 |
20,55
|
Fityeház | község | Murakeresztúr | Nagykanizsai | 649 |
6,5
|
Fűzvölgy | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 124 |
3,14
|
Galambok | község | Galambok | Zalakarosi | 1 244 |
25,91
|
Garabonc | község | Gelse | Zalakarosi | 715 |
18,56
|
Gelse | község | Gelse | Zalakarosi | 1 118 |
22,46
|
Gelsesziget | község | Gelse | Nagykanizsai | 268 |
4,98
|
Hahót | község | Hahót | Nagykanizsai | 1 066 |
39,01
|
Homokkomárom | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 193 |
16,7
|
Hosszúvölgy | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 167 |
3,6
|
Kacorlak | község | Gelse | Nagykanizsai | 197 |
7,6
|
Kerecseny | község | Felsőrajk | Zalakarosi | 237 |
12,83
|
Kilimán | község | Gelse | Zalakarosi | 237 |
5,72
|
Kisrécse | község | Zalakomár | Zalakarosi | 189 |
3,42
|
Liszó | község | Surd | Nagykanizsai | 369 |
25,91
|
Magyarszentmiklós | község | Szepetnek | Nagykanizsai | 255 |
4,19
|
Magyarszerdahely | község | Hahót | Nagykanizsai | 528 |
16,22
|
Miháld | község | Nagyrécse | Zalakarosi | 786 |
21,64
|
Murakeresztúr | község | Murakeresztúr | Nagykanizsai | 1 741 |
11,71
|
Nagybakónak | község | Nagyrécse | Nagykanizsai | 408 |
17,94
|
Nagyrada | község | Gelse | Zalakarosi | 465 |
12,85
|
Nagyrécse | község | Nagyrécse | Nagykanizsai | 1 083 |
26,99
|
Nemespátró | község | Surd | Nagykanizsai | 286 |
12,25
|
Orosztony | község | Felsőrajk | Zalakarosi | 422 |
18,45
|
Pat | község | Galambok | Zalakarosi | 226 |
8,33
|
Pölöskefő | község | Hahót | Nagykanizsai | 390 |
12,32
|
Pötréte | község | Felsőrajk | Pacsai | 245 |
14,12
|
Rigyác | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 391 |
15,36
|
Sand | község | Galambok | Zalakarosi | 404 |
7,48
|
Sormás | község | Surd | Nagykanizsai | 872 |
16,37
|
Surd | község | Surd | Nagykanizsai | 615 |
21,94
|
Szepetnek | község | Szepetnek | Nagykanizsai | 1 589 |
30,39
|
Újudvar | község | Szepetnek | Nagykanizsai | 960 |
16,31
|
Zalakomár | nagyközség | Zalakomár | Zalakarosi | 2 982 |
54,88
|
Zalamerenye | község | Zalakaros | Zalakarosi | 173 |
13,99
|
Zalasárszeg | község | Zalakomár | Zalakarosi | 126 |
3,04
|
Zalaszabar | község | Zalakaros | Zalakarosi | 560 |
16,95
|
Zalaszentbalázs | község | Eszteregnye | Nagykanizsai | 838 |
20,99
|
Zalaszentjakab | község | Galambok | Zalakarosi | 321 |
7,01
|
Zalaújlak | község | Nagyrécse | Zalakarosi | 118 |
9,64
|
Története
Az 1848-as szabadságharc után az 1849 előtti zalai járásokból csak hármat, a zalaegerszegit, a nagykapornakit és a tapolcait hagyták meg. A területileg kisebb megyében is hat járást hoztak létre. A már említett három járáson kívül kialakították a sümegit, az alsólendvait és a nagykanizsait.[2]
A nagykanizsai járás főszolgabírái
- Farkas Károly Benjamin, kisbarnaki (1849. november–1854. március 30.) (Cs. kir. főbíró)
- Gózony Ferenc (1854. március 31.–1861. január) (Cs. kir. főbíró)
- Kováts János (1872. január 9.–1878. január 3.)
- Svastits Károly, bocsári (1878. január 4.–1896. április 29.)
- Viosz Ferenc, nemesvitai (1896. május 12.–1918. június 11.) (†)
- Koller István, nagymányai (1918. szeptember 9.–1919. október 1.)
- Gyömörey István, gyömörei és teölvári, dr. (1920. május 10.–1927. február 15.)
- Botka Andor, névedi (1927. február 15.–1929. november 10.)
- Lontay (Laubhaimer) Alán, dr. (1929. december 9.–1944. július 14.)
- Krasznay (Kurcz) István, dr. (1944. július 24.–1944. november 28.)
- Lontay (Laubhaimer) Alán, dr. (1944. november 27.–1945. április 5.)
- Kovács László, dr. (1945. április 5.–1945. április 18.?)
- Fodor László, dr. (1945. április 18.–1946. június 1.)
- Józsa János, dr. (1946. június 1.–1946. augusztus 24.)
- Monostori Tibor (1946. szeptember 2.–1948. július 23.)
- Fülöp Gyula, dr. (1948. december 28.–1950?)
- Fehér Lajos (1950. június 1.–1950. augusztus 15.)
A nagykanizsai járás (al)szolgabírái
- Erdélyi György (1878. január 4.—1878. november 18.)
- Unger Alajos (1878. november 18. — 1883. május 7.)
- Merkly Antal (1883. május 7.—1896. október 1.)
- Gaál Ernő (1896.—1897.)
- Dienes Sándor (1897.—1912.)
- Gyömörey István, gyömörei és teölvári, dr. (1912. május 13.—1920. május 10.)
- Laubhaimer (Lontay) Alán, dr. (1921. december 12.—1929. december 9.)
- Forintos László, forintosházi, dr. (1928. december 10.—1932. január 1.)
- Buzás Béla, dr. (1930. május 1.—1933. április 1.)
- Székely Emil, ifj. (1932. október 1.—1932. december 13.)
- Ujfalussy István (1933. április 1.—1936. április 1.)
- Zarubay Lóránt, dr. (1935. július 1.—1940. február 1.)
- Csete Antal, dr. (1936. május 1.—1938. május 11.) (†)
- Sebestyén József, dr. (1940. augusztus 1.—1946. augusztus 31.)
- Bittera Béla, dr. (1942. április 15.—1942. december 1.)
- Krasznay (Kurcz) István, dr. (?) (1944. július 14.—1946. január 1.) (?)
- Monostori Tibor, dr. (1945. július 25.— 1946. szeptember 2.)
- Beznicza István, dr. (1945. augusztus 1. — 1946. augusztus 28.)
- Józsa János, dr. (1946. június 2.—1946. augusztus 26.)
- Czoma Antal, dr. (1947. május 2.—?)
- Marton Sándor (1950. június—1950. augusztus 15.)
Jegyzetek
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Zala megye közigazgatása 1849-1860
Források
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH