Napállatkák

Napállatkák
	Napállatkák
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Törzs:	Sarcodina;
Osztály:	Actinopoda;
Rend:	Napállatkák (Heliozoa); Haeckel, 1866
	Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Napállatkák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Napállatkák témájú médiaállományokat.

A napállatkák (Heliozoa) korábban mikroszkopikus vízi egysejtű élőlények rendjének tekintett polifiletikus csoport.^[1]

Elterjedés

Sós- és édesvizekben is egyaránt megtalálhatóak szerte a világon. Az édesvízi fajok nagymértékben a mocsaras és lápos vizek lakói, melyek sok rothadó anyagot tartalmaznak, ezért kedveznek a napállatkáknak. Lelőhelyüket főleg tavasszal a növényzetben dús kisebb méretű vizek képezik.

Leírás

A napállatkák sejtjeit parányi lyukakat tartalmazó szilárd váz borítja, amelynek építőanyaga többnyire mész, állábaikat a héj kis résein nyújtják ki. A napállatkáknak 200 sejtmagjuk is lehet, viszont általában csak 1 mm nagyságúra nőnek meg életük során.

Szaporodás

A napállatkák szaporodásmódja jó példája az egysejtűek bonyolult életfolyamatainak. A napállatkák ivaros szaporodása az úgynevezett plazmaosztódás. E folyamat kezdetén az anyasejt behúzza állábait, gömbölyűvé válik, majd burkot épít maga körül. Ebben az anyacisztában a sejtek többsége nem osztódik, és valamennyi keletkező leánysejtbe egyetlen mag jut a 200-ból. Az anyasejt a cisztán belül leánysejtekre osztódik, amelyek azután elsődleges cisztákat alkotnak, majd ezek sejtmagja is osztódik. Így másodlagos ciszták keletkeznek. Két egymást követő megosztódás után a másodlagos cisztákból ivarsejtek (gaméták) alakulnak, amelyek egymással egyesülve zigótává lesznek. Ezek szilárd tokot választanak el. A zigóták sejtmagja többszörösen osztódik, így a fejlődési folyamat végén a belőlük kibújó egyedeknek újból több, esetleg sok sejtmagjuk van. Mindezek a folyamatok az anyacisztán belül játszódnak le, az anyasejt kocsonyás burka csupán ebben az állapotban oldódik fel.

Szaporodhat ezenkívül például csírázással is.^[2]

Képek

Jegyzetek

↑ Nikolaev SI, Berney C, Fahrni JF, Bolivar I, Polet S, Mylnikov AP, Aleshin VV, Petrov NB, Pawlowski J (2004. május 17.). „The twilight of Heliozoa and rise of Rhizaria, an emerging supergroup of amoeboid eukaryotes”. Proc Natl Acad Sci U S A 101 (21), 8066–8071. o. DOI:10.1073/pnas.0308602101. ISSN 0027-8424. PMID 15148395. PMC 419558.
↑ Mikrjukov KA (2000). „Taxonomy and phylogeny of heliozoa. I. The order Desmothoracida Hertwig et Lesser, 1874”. Acta Protozool. (Hozzáférés: 2025. január 28.)

Források

Uránia Állatvilág: Alsóbbrendű állatok (Gondolat Kiadó Hozzáférés: 2023-01-03)
Napállatkák (Kriska.web.elte.hu Hozzáférés:2023-01-03)
Napállatkák (Heliozoa) (Brehm: Az állatok világa Hozzáférés:2023-01-03)
Állati egysejtűek (Sulinet.hu Hozzáférés: 2023-01-03)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[twilight-1] Nikolaev SI, Berney C, Fahrni JF, Bolivar I, Polet S, Mylnikov AP, Aleshin VV, Petrov NB, Pawlowski J (2004. május 17.). „The twilight of Heliozoa and rise of Rhizaria, an emerging supergroup of amoeboid eukaryotes”. Proc Natl Acad Sci U S A 101 (21), 8066–8071. o. DOI:10.1073/pnas.0308602101. ISSN 0027-8424. PMID 15148395. PMC 419558.

[Mikrjukov_2000-2] Mikrjukov KA (2000). „Taxonomy and phylogeny of heliozoa. I. The order Desmothoracida Hertwig et Lesser, 1874”. Acta Protozool. (Hozzáférés: 2025. január 28.)

[1]

[2]