Ormos (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ormos (egyértelműsítő lap).
Ormos (Vrhovljan)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségMuraszentmárton
Jogállás falu
Alapítás éve1478
Polgármester Franjo Makovec
Irányítószám 40313
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség260 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 37″, k. h. 16° 22′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ormos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Ormos (keresztnév).

Ormos (korábban Vorhoblyan, majd Verhovlán, horvátul: Vrhovljan, németül: Ober Sankt Martin), falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Muraszentmárton községhez tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 20 km-re északnyugatra, községközpontjától Muraszentmártontól alig fél km-re keletre a Mura jobb partján fekszik.

Története

A csáktornyai uradalomhoz tartozott, mely 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " VERTHOLÁN, vagy Verhovlán. Horvát falu Szala Várm. földes Urai Gr. Álthán Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Mártonnak szomszédságában, és annak filiája; határja meglehetős."[2]

1910-ben 195, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920-ig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 2001-ben 336 lakosa volt.

Nevezetességei

Kápolnája.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.