Oslo

Oslo
Oslo címere
Oslo címere		 Oslo zászlaja
Oslo zászlaja
Mottó: Unanimiter et constanter
(Egyesült és állandó)
Közigazgatás
Ország Norvégia
Földrajzi régióØstlandet
MegyeOslo megye
KözségOslo község
PolgármesterEirik Lae Solberg (2023. október 25. – )
Alapítás éve1048
Irányítószám0001 - 1299
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség709 037 fő (2023. jan. 1.)[7]
Népsűrűség1374 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen453,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 59° 54′ 48″, k. h. 10° 44′ 20″Koordináták: é. sz. 59° 54′ 48″, k. h. 10° 44′ 20″
Oslo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oslo témájú médiaállományokat.

Oslo (Hallgat kiejtése IPA /'uʃlu/, vagyis uslu) Norvégia fővárosa, egyben az ország legnagyobb városa. A történelem során háromszor is megváltoztatták a nevét: először 1624-ben IV. Keresztély dán király tiszteletére Christiania lett, amit 1878-ban Kristiania névre módosítottak, harmadszor pedig 1925-ben, amikor is visszakapta eredeti nevét. A japán Tokió és az oroszországi Moszkva mellett Oslót rendszeresen a világ három legdrágább városa között tartják számon.

Földrajz

A város látképe Ekebergből nézve

Oslo az Oslo-fjord északi végénél fekszik. A fjord, amelyet a várossal átellenben fekvő Nesodden-félsziget csaknem kettévág, a várostól délre fekszik; a többi irányból zöld dombok és hegyek veszik körül. A város közigazgatási területén belül 40 sziget (a legnagyobb Malmøya) és 343 tó (a legnagyobb a Maridalsvannet) található – ez utóbbiak egyébként fontos forrásai a város ivóvizének. A legmagasabb pont a 629 m magas Kirkeberget. Bár Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy, szokatlanul nagy a területe, amelynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki. Számos parkja és nyílt területe szellős és zöld képet ad neki. Nem ritka esemény (különösen télen) vad jávorszarvasok megjelenése Oslo városiasabb részein.

Éghajlat

Oslo éghajlata nyáron viszonylag meleg, a nyári hónapok átlagos napi csúcshőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot. Általában a lehűlés október vége felé érkezik. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 35 °C volt (1901. július 21-én). A telek hosszúak és hidegek, a januári középhőmérséklet 4,3 °C. A hóesés egyenletesen oszlik el a téli hónapokban; átlagosan évente 30 napig van 25 cm-nél vastagabb hótakaró. A hidegrekord -27,9 °C (1871 februárjában). Az évi átlagos csapadékmennyiség 763 mm, a nyár enyhén csapadékosabb, mint a tél.

Oslo éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,015,022,026,030,034,035,034,027,023,014,013,035,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,02,06,09,016,020,022,020,016,010,04,0−1,010,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−7,0−7,0−3,01,07,011,013,012,07,04,0−1,0−5,02,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−26,0−25,0−21,0−16,0−4,01,04,02,0−4,0−11,0−16,0−24,0−26,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)493647415365818990847355763
Havi napsütéses órák száma40761261782202502462161448651351668
Forrás: The Weather Network


Történelem

Christiania 1814-ben az Ekebergről nézve

Skandináv sagák szerint Oslót III. Harald norvég király alapította 1049-ben, nemrég azonban 1000 előtti keresztény temetkezési helyet tártak fel a régészek. Ez adott jogalapot annak, hogy a város millenniumát 2000-ben ünnepeljék.

Oslo városának neve egyes vélemények szerint régi város-t takar.

V. Haakon uralkodása (1299-1319) óta tekintik fővárosnak, mivel ő volt az első király, aki tartósan itt rendezte be udvarát. Ő kezdte el az Akershus erőd építését is. Egy évszázadra rá Norvégia perszonáluniót alkotott Dániával, ami Oslo jelentőségét csökkentette, hiszen a király székhelye Koppenhágában volt.

A város többször is áldozatul esett a tűzvészeknek. 1624-ben, a tizennegyedik ilyen eset után IV. Keresztély király az öböl túloldalán, az Akershus erőd mellett építtette újjá a várost és a Christiania (később, 1878-1924 között Kristiania) nevet adta neki. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, de egyeteme csak 1811 óta van. 1814 (a perszonálunió felbomlása) óta ismét főváros. A 19. században számos meghatározó épülettel gazdagodott: ekkor épült például a királyi palota (1825-1848), a Stortinget (parlament, 1861-1866), az egyetem, a nemzeti színház és a tőzsde épülete. Olyan világhírű művészek éltek itt ebben az időszakban, mint Henrik Ibsen, Edvard Munch, Knut Hamsun és Sigrid Undset (utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjas). Oslo 1850-ben előzte meg népességszámban Bergent és vált az ország legnépesebb városává.

21. század

Oslo a 2019-es évre megkapta az Európai Bizottságtól az „Európa Zöld Fővárosa” címet.[8][9]

Népesség

Oslo község
népességének alakulása[10]
1951 434 365
1961 475 663
1971 481 548
1981 452 023
(csökkenés)
1991 461 644
2001 508 726
(növekedés)
2011 599 230
2021 720 271
(előrejelzés)
2031 790 570
(előrejelzés)

Oslo népessége 709 037 fő (2023. jan. 1.)[7], míg Oslo község szűkebb közigazgatási területén 611 491 fő (2011. okt 1.)[11] +/- lakik. A város lakossága jelenleg emelkedik, országon belüli rekorderként évente 2%-kal (az elmúlt 15 évben összesen 17%-kal). A növekedés fő okai csaknem azonos mértékben a magas születési ráta és a bevándorlás,[12] bár a születések nagyobb aránya is a bevándorlóktól származik. Különösen megnőtt a bevándorlás Lengyelországból és a balti országokból 2004-től, amikor ezek az országok csatlakoztak az Európai Unióhoz.

Becslések szerint Oslo lakosságának 28%-a bevándorló, vagy nem rendelkezik norvég háttérrel (ez mintegy 170 000 oslói lakost jelent). Ez az arány várhatóan tovább nő, becslések szerint 44 vagy akár 51 százalékra is (ez várhatóan 2030-ig bekövetkezik). 2008-ban a lakosság növekedésének 82%-át a bevándorlók tették ki. 1970-től 2007-ig a norvég népesség 10,1%-kal visszaesett, míg a bevándorló népesség száma folyamatosan emelkedett. A legnagyobb etnikai csoportot a pakisztániak alkotják közel 22 ezer fővel. Őket követik a szomáliaiak (több mint 12 ezer fővel), a svédek (12 ezer fővel), majd a lengyelek (több mint 10 ezer fővel). Egyéb nagy etnikai kisebbségek a Srí Lanka-iak, vietnámiak, törökök, marokkóiak, irakiak és a dánok.[13][14][15][16]

2009-ben az oslói iskolákban tanuló diákok több mint 40%-a bevándorló volt. Egyes iskolákban ez az arány jóval magasabb, 97%, vagyis ezen iskolák tanulóinak csupán három százaléka norvég származású.[17] 2000 és 2007 között 7250 norvég származású ember költözött el a városból, és több mint 32 700 keleti származású költözött be.

Oslóban különböző vallási közösségek élnek. Az ország más területeihez képest a városban alacsonyabb a keresztények aránya. 2008-ban a népesség 7%-a volt tagja muszlim vallási közösségeknek, és 11%-a származott muszlim államokból.[18]

Közlekedés

Oslói villamos

Közösségi közlekedés

Oslo közösségi közlekedését – metró, busz, villamos és komp – a Ruter As önkormányzati tulajdonú megrendelő szervezet szervezi. Tevékenysége nem terjed ki az NSB állami vasúttársaság által üzemeltetett helyi vonatokra. Minden ágazatot – a városhatáron belül a helyi és távolsági vonatokat is – lefed azonban a közös jegyrendszer, amely a vonaljeggyel korlátlan számú átszállást lehetővé tesz egy órán belül. 2009-ben a közösségi közlekedés 197 millió utast szállított Oslo község területén, ami 5,3%-os növekedés az előző évihez képest.[19]

Repülőterek

Oslo repülőtere az Oslói repülőtér Gardermoenben, amely Skandinávia második legforgalmasabb légikikötője. A diszkont légitársaságok viszont nagyrészt a Sandefjordi repülőteret (Oslo-Torp) vagy Oslo legújabb repterét, Rygget használják.

Kultúra

Norvégia legfontosabb kulturális intézményei szintén Oslóban vannak. A város központjában található a Nemzeti Színház, a Norvég Színház, az Oslói Új Színház és a Norvég Operaház. Az egyetem régi épületének közelében van a viking kori emlékekben igen gazdag Történeti és Néprajzi Múzeum, valamint a Nemzeti Galéria, norvég és európai művészek festményeinek gazdag gyűjteményével. A keleti Tøyen városrészben van az arktikus flórát bemutató botanikus kert és az Edvard Munch (1863–1944) gazdag életművét bemutató Munch Múzeum. A Bygdøy-félszigeten áll a Norvég Néprajzi Múzeum, a Viking Hajók Múzeuma, továbbá a Framhuset (ahol Fridtjof Nansen és Roald Amundsen sarkkutató hajóját, a Framot állították ki) és a Kon-Tiki Múzeum (ahol Thor Heyerdahl csendes-óceáni expedícióinak dokumentumai láthatók), végül a Norvég Tengerészeti Múzeum. A város nyugati részén található Frogner parkban Gustav Vigeland (1869–1943) 1600 szobrát és 1200 rajzát állították ki.

Az Oslói Egyetemhez sok tudományos kutatóközpont kapcsolódik, az egyetemi könyvtár pedig az ország legnagyobb ilyen intézménye. Oslóban több más felsőoktatási intézmény is működik.

A város legismertebb előadóterme a városháza Edvard Munch festményeivel díszített aulája, ahol a Filharmóniai Társaság koncertjeit tartják, és ahol a Nobel-békedíjakat átadják.

Turizmus

Oslo főbb nevezetességei:

  • Hajómúzeumok a Bygdøy-félszigeten: viking hajók, Fram-múzeum, Kon-Tiki
  • Városháza: itt adják át minden évben a béke Nobel-díjat
  • Munch Múzeum Edvard Munch festő emlékére
  • Vigeland szoborcsoport a Frogner parkban
  • Holmenkollen síugrósánc
  • Akershus kastély és vár (Akershus slott og festning)
  • Királyi kastély (Slottet)
  • Karl Johans gate, Oslo bevásárlóutcája
  • Akersbrygge, revitalizált kikötő

Nevezetes személyek

Testvérvárosi kapcsolatok

Hagyományosan Oslo városa ajándékoz egy karácsonyfát minden évben Washingtonnak, New Yorknak, Londonnak, Rotterdamnak, Antwerpennek és Reykjavíknak. Az első fát 1947-ben küldte Oslo az Egyesült Királyságnak, köszönetképpen, hogy támogatták a norvégokat a második világháború alatt.[20][21]

Testvértelepülések

Panoráma

Oslo belső részének képe
Nagyítás
Oslo belső részének képe

Jegyzetek

  1. ↑ list of twin towns and sister cities in Norway
  2. ↑ http://www.ivilnius.lt/pazink/apie-vilniu/miestai-partneriai
  3. ↑ https://vilnius.lt/lt/tarptautinis-bendradarbiavimas/
  4. ↑ https://kvs.gov.spb.ru/en/agreements/
  5. ↑ https://kyivcity.gov.ua/news/vitaliy_klichko_z_merami_8_yevropeyskikh_mist_vidkriv_art-obyekt_na_arsenalniy_takozh_kiv_pidpisav_ugodi_pro_pobratimstvo_sche_z_troma_yevropeyskimi_mistami_foto/
  6. ↑ https://kyivcity.gov.ua/kyiv_ta_miska_vlada/pro_kyiv/mista-pobratimi_z_yakimi_kiyevom_pidpisani_dokumenti_pro_poridnennya_druzhbu_spivrobitnitstvo_partnerstvo/
  7. ↑ a b Kommunefakta (bokmål norvég nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 4.)
  8. ↑ Oslo starts its year as European Green Capital 2019 (Európai Bizottság, 2019-01-04.)
  9. ↑ 2019 Európa zöld fővárosa Oslo (Greenfo.hu, 2019-03-26. Hozzáférés: 2019-03-27)
  10. ↑ Norvég Statisztikai Hivatal
  11. ↑ 1 Population per 1 October 2011 and population changes during 3rd quarter of 2011 (angol nyelven). Statistics Norway, 2011. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ Tábla 03 03 Oslo. Népesség változás az évek során (angolul). Ssb.no. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
  13. ↑ (norvégul – bokmål) 25 prosent av alle som bor i Oslo er innvandrere – Nyheter – Oslo – Aftenposten.no. [2008. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
  14. ↑ Polakker den største innvandrergruppen ((norvégul – bokmål) nyelven). Ssb.no. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  15. ↑ Tabell 11 Innvandrere og norskfødte med innvandrerforeldre, etter landbakgrunn (de 20 største gruppene). Utvalgte kommuner. 1. januar 2009 ((norvégul – bokmål) nyelven). Ssb.no. [2011. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  16. ↑ Folkebibl.no (norvégül nyelven). [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
  17. ↑ Avhilde Lundgaard  : Foreldre flytter barna til "hvitere" skoler – Nyheter – Innenriks. Aftenposten.no. [2009. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 25.)
  18. ↑ Mellom 4 og 11 prosent muslimer i 2060 – nyheter. Dagbladet.no, 2009. április 15. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
  19. ↑ Årsrapport 2009 (norvég nyelven) (PDF). Ruter As, 2010. március 16. (Hozzáférés: 2010. április 26.)[halott link]
  20. ↑ Christmas in Trafalgar Square: "Recycling the tree" and "About the tree" ''(Greater London Authority website)''. London.gov.uk. [2009. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  21. ↑ Christmas tree recycling (City of Westminster Council website). Archiválva 2008. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk