Pétervárad

Pétervárad
(Петроварадин / Petrovaradin)
A péterváradi vár
A péterváradi vár
Pétervárad címere
Pétervárad
címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségÚjvidék
Rang városi jellegű település
Irányítószám 21131
21132
21133
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség14 810 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség514 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület27,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pétervárad (Szerbia)
Pétervárad
Pétervárad
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 14′ 29″, k. h. 19° 52′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 29″, k. h. 19° 52′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pétervárad
 témájú médiaállományokat.

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán. Mára már szinte egybenőtt Újvidékkel, bár külön önkormányzata van és külön községet is alkot Újvidék városi községen belül, amelyhez még négy település tartozik.

Pétervárad község települései

  • Bakolc (Буковац / Bukovac)
  • Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) – Újvidék városrésze
  • Ledince (Лединци / Ledinci)
  • Óledince (Стари Лединци / Stari Ledinci)

Nevének eredete

Pétervárad a nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Töre fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.

Története

Az 1716-os csata tervrajza
Pétervárad egy 1821-es metszeten
Pétervárad belvárosa

1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt.

Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta.

Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.

1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.

1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni (lásd: Pétervárad elfoglalása, Péterváradi harcok).

1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694. őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. (Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott.)

1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.

Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716-ban. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, híres Mária-kegyhely katolikus búcsújáró hely.

1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.

1883-ban vasúti híd épült a Dunán.

A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett mint a Dunai Bánság egyik városa.

A második világháború alatt, 1941-1944. között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.

A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.

1980-1989. között önálló község, 1989-2002. között Újvidék község része, 2002. óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város[2] egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyenek.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
5719 6428 8408 10 477 10 338 11 285 13 973[3] 14 810[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 9708 69,47
Horvátok 1364 9,76
Jugoszlávok 779 5,57
Magyarok 396 2,83
Montenegróiak 228 1,63
Ruszinok 141 1,00
Szlovákok 92 0,65
Macedónok 47 0,33
Ukránok 41 0,29
Muzulmánok 39 0,27
Goránok 35 0,25
Cigányok 34 0,24
Románok 30 0,21
Albánok 30 0,21
Szlovének 27 0,19
Bunyevácok 22 0,15
Németek 21 0,15
Oroszok 18 0,12
Csehek 6 0,04
Bolgárok 6 0,04
Bosnyákok 2 0,01
Vlachok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[4]

Híres emberek

Képek

Péterváradi vár

  • A vár a Duna-hídról nézve
    A vár a Duna-hídról nézve
  • A vár bejárata
    A vár bejárata
  • A vár terasza
    A vár terasza
  • A híres fordított óra
    A híres fordított óra
  • A várfal
    A várfal
  • Alagútrendszer
    Alagútrendszer
  • Az Exit fesztivál hirdetménye
    Az Exit fesztivál hirdetménye

Templomok

  • A Havas Boldogasszony templom
    A Havas Boldogasszony templom
  • A Szent Rókus templom
    A Szent Rókus templom
  • Az ortodox templom
    Az ortodox templom

Jegyzetek

  1. ↑ a b Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. ↑ Szerbiában a „város” nevű közigazgatási egység leginkább a magyarországi megyei jogú városnak felel meg, lásd: Szerbia közigazgatása.
  3. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk

A vár és a Duna