Pöttyös trikó
Pöttyös trikót (franciául: le maillot à pois rouges) a Tour de France kerékpárversenyen a hegyi összetettben vezető versenyző viseli, 1975-ben vezették be. A trikó a Poulain Chocolat nevű csokoládégyár színeit viseli (fehér alapon piros pöttyök), akik 1933-ban szponzorálták a hegyek királyát. A hegyi hajrákban megszerzett pontok alapján állapítják meg a sorrendet, azonos pontszám esetén az összetettben elért helyezés dönt.
A hegyeket az emelkedő hossza és meredeksége szerint 5 kategóriába sorolják a 4. kategóriától a HC (hors catégorie) kiemelt kategóriáig. Hegyi szakaszokon hegyi befutó esetén (HC, 1. vagy 2. kategória) megduplázzák a szerezhető pontokat.
Szerezhető pontok:
- HC: 20, 16, 12, 8, 4, 2
- 1. kategória: 10, 8, 6, 4, 2, 1
- 2. kategória: 5, 3, 2, 1
- 3. kategória: 2, 1
- 4. kategória: 1
Már a kezdetektől szerepeltek hegyek a Tour útvonalában, viszont a versenyzők akkoriban még murvás hegyi utakon tekertek váltó nélküli kerékpárokon, ami nem volt veszélytelen vállalkozás sem fölfelé, sem pedig lefelé. Az első meghódított hegy a Ballon d’Alsace (Vogézek, 1171 m) volt 1905-ben, 1910-ben már a Pireneusok csúcsait is megmászták (Col de Peyresourde, Col d’Aspin, Col du Tourmalet, Col d'Aubisque), igaz, a Tourmalet-ra egyedül a francia Gustave Garrigou jutott fel úgy, hogy nem kellett leszállnia a kerékpárjáról. Ebben az évben debütált a seprűs kocsi is, ami a versenyt föladó lemaradt kerékpárosokat gyűjtötte be. Egy évvel később, 1911-ben már az Alpokat is meghódították (Col du Télégraphe, Col du Galibier, Col d'Allos). Az évek folyamán egyre újabb, egyre magasabb hegyek kerültek a Tour útvonalába, a négy leghíresebb a Col du Tourmalet (Pireneusok, 2114 m), a Col du Galibier (Alpok, 2645 m), a Mont Ventoux (a „kopasz hegy”, Provence, 1909 m) és a L’Alpe d’Huez (Alpok, 1850 m).
Számos legenda és dráma fűződik a hegyekhez, amelyek közül talán az Alpe d’Huez-i befutó a hegyimenők legbecsesebb trófeája. A híres-hírhedt 21 hajtűkanyarban táblák őrzik minden egyes győztes nevét, köztük a gyorsasági rekordot 37 perc 35 másodperccel tartó Marco Pantaniét is.
Évenkénti legjobb hegyi menők
Év | Győztes |
---|---|
1905 | René Pottier (FRA) |
1906 | René Pottier (FRA) |
1907 | Emile Georget (FRA) |
1908 | Gustave Garrigou (FRA) |
1909 | François Faber (LUX) |
1910 | Octave Lapize (FRA) |
1911 | Paul Duboc (FRA) |
1912 | Odiel Defraeye (BEL) |
1913 | Philippe Thys (BEL) |
1914 | Firmin Lambot (BEL) |
1919 | Honoré Barthélemy (FRA) |
1920 | Firmin Lambot (BEL) |
1921 | Hector Heusghem (BEL) |
1922 | Jean Alavoine (FRA) |
1923 | Henri Pélissier (FRA) |
1924 | Ottavio Bottecchia (ITA) |
1925 | Ottavio Bottecchia (ITA) |
1926 | Lucien Buysse (BEL) |
1927 | Giovanni-Michele Gordini (ITA) |
1928 | Victor Fontan (FRA) |
1929 | Victor Fontan (FRA) |
1930 | Benoît Fauré (FRA) |
1931 | Joseph Demuysere (BEL) |
1932 | Vicente Trueba (ESP) |
Hegyi győztesek
Év | Győztes | Pont |
---|---|---|
1933 | Vicente Trueba (ESP) | 134 |
1934 | René Vietto (FRA) | 111 |
1935 | Félicien Vervaecke (BEL) | 118 |
1936 | Julian Berrendero (ESP) | 132 |
1937 | Félicien Vervaecke (BEL) | 114 |
1938 | Gino Bartali (ITA) | 107 |
1939 | Sylvère Maes (BEL) | 86 |
1947 | Pierre Brambilla (FRA) | 98 |
1948 | Gino Bartali (ITA) | 62 |
1949 | Fausto Coppi (ITA) | 81 |
1950 | Louison Bobet (FRA) | 50 |
1951 | Raphaêl Géminiani (FRA) | 66 |
1952 | Fausto Coppi (ITA) | 92 |
1953 | Jésus Loroño (ESP) | 54 |
1954 | Federico Bahamontes (ESP) | 95 |
1955 | Charly Gaul (LUX) | 84 |
1956 | Charly Gaul (LUX) | 71 |
1957 | Gastone Nencini (ITA) | 44 |
1958 | Federico Bahamontes (ESP) | 78 |
1959 | Federico Bahamontes (ESP) | 73 |
1960 | Imerio Massignan (ITA) | 56 |
1961 | Imerio Massignan (ITA) | 95 |
1962 | Federico Bahamontes (ESP) | 137 |
1963 | Federico Bahamontes (ESP) | 147 |
1964 | Federico Bahamontes (ESP) | 137 |
1965 | Julio Jiménez (ESP) | 131 |
1966 | Julio Jiménez (ESP) | 123 |
1967 | Julio Jiménez (ESP) | 122 |
1968 | Aurelio González (ESP) | 96 |
1969 | Eddy Merckx (BEL) | 155 |
1970 | Eddy Merckx (BEL) | 128 |
1971 | Lucien Van Impe (BEL) | 228 |
1972 | Lucien Van Impe (BEL) | 229 |
1973 | Damasso Torres (ESP) | 225 |
1974 | Domingo Perurena (ESP) | 171 |
1975 | Lucien Van Impe (BEL) | 285 |
1976 | Giancarlo Bellini (ITA) | 170 |
1977 | Lucien Van Impe (BEL) | 244 |
1978 | Mariano Martinez (FRA) | 187 |
1979 | Givanni Battaglin (ITA) | 239 |
1980 | Raymond Martin (FRA) | 223 |
1981 | Lucien Van Impe (BEL) | 284 |
1982 | Bernard Vallet (FRA) | 278 |
1983 | Lucien Van Impe (BEL) | 272 |
1984 | Robert Millar (GBR) | 284 |
1985 | Luis Herrera (COL) | 440 |
1986 | Bernard Hinault (FRA) | 351 |
1987 | Luis Herrera (COL) | 452 |
1988 | Steven Rooks (NED) | 326 |
1989 | Jan Theunisse (NED) | 441 |
1990 | Thierry Claveyrolat (FRA) | 321 |
1991 | Claudio Chiappucci (ITA) | 312 |
1992 | Claudio Chiappucci (ITA) | 410 |
1993 | Tony Rominger (SUI) | 449 |
1994 | Richard Virenque (FRA) | 392 |
1995 | Richard Virenque (FRA) | 438 |
1996 | Richard Virenque (FRA) | 383 |
1997 | Richard Virenque (FRA) | 579 |
1998 | Christophe Rinero (FRA) | 200 |
1999 | Richard Virenque (FRA) | 279 |
2000 | Santiago Botero (COL) | 347 |
2001 | Laurent Jalabert (FRA) | 258 |
2002 | Laurent Jalabert (FRA) | 262 |
2003 | Richard Virenque (FRA) | 324 |
2004 | Richard Virenque (FRA) | 226 |
2005 | Michael Rasmussen (DEN) | 185 |
2006 | Michael Rasmussen (DEN) | 166 |
2007 | Mauricio Soler (COL) | 206 |
2008 | Carlos Sastre (ESP)[1] | 80 |
2009 | Egoi Martinez (ESP)[2] | 135 |
2010 | Anthony Charteau (COL) | 143 |
2011 | Samuel Sánchez (ESP) | 108 |
2012 | Thomas Voeckler (FRA) | 135 |
2013 | Nairo Quintana (COL) | 147 |
2014 | Rafał Majka (POL) | 181 |
2015 | Chris Froome (GBR) | 119 |
2016 | Rafał Majka (POL) | 209 |
2017 | Warren Barguil (FRA) | 169 |
2018 | Julian Alaphilippe (FRA) | 170 |
2019 | Romain Bardet (FRA) | 86 |
2020 | Tadej Pogačar (SLO) | 82 |
2021 | Tadej Pogačar (SLO) | 107 |
Többszörös győztesek (1933-tól)
Össz. | Versenyző | Ország |
---|---|---|
5 | Federico Bahamontes | Spanyolország |
Lucien Van Impe | Belgium | |
Richard Virenque | Franciaország | |
3 | Julio Jiménez | Spanyolország |
2 | Félicien Vervaecke | Belgium |
Gino Bartali | Olaszország | |
Charly Gaul | Luxemburg | |
Imerio Massignan | Olaszország | |
Eddy Merckx | Belgium | |
Luis Herrera | Kolumbia | |
Claudio Chiappucci | Olaszország | |
Laurent Jalabert | Franciaország | |
Rafał Majka | Lengyelország | |
Michael Rasmussen | Dánia | |
Tadej Pogačar | Szlovénia |
Külső hivatkozások
- Tour de France győztesek Archiválva 2012. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben