Padé

Padé (Падеј / Padej)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségCsóka
Rang falu
Irányítószám 23325
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség2882 fő (2002)
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
Terület78,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 44″, k. h. 20° 09′ 58″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 44″, k. h. 20° 09′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Padé témájú médiaállományokat.

Padé (szerbül Падеј / Padej) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben. A falu magyar többségű, de szerbek és romák is élnek itt.

Fekvése

Nagykikindától nyugatra, Csókától délre, a Tisza és az Aranka összefolyása közelében, Tiszaszentmiklós, Ada és Szaján közt fekvő település.

Története

Padé Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél, mint a Csanád nemzetség ősi birtokát. Padé egykor nem a mai helyén, hanem a mai községtől keletre, a Szelistye nevű dűlőben feküdt.

1256-ban, a Csanád nemzetség tagjainak osztozkodásakor, Padé Kelemenös bán fiainak jutott, kinek unokáját, Tamás ispánt, IV. László király 1285. április 26-án megerősítette itteni birtokaiban. Az 1337. évi újabb birtokmegosztáskor az egész falut a Makófalvi család kapta, 1479-ben pedig Frank László és János voltak Padé birtokosai.

A török hódoltság kezdetekor szerbek telepedtek le itt. Az 1557-1558-as összeíráskor a temesvári defterdár 40 családfőt talált itt.

Padét I. Ferdinánd király előbb Cserepovics Gáspárnak, majd annak halála után Szentgotthárdi Mártonnak, Dóczy Gergelynek és Kelemennek adományozta a falut.

1582-ben Padét csak öt szerb juhász lakta. 1653-ban a garamszentbenedeki konvent iktatta be az itteni birtokba Bélteki Pált és Olasz Pált.

A török hódoltság után, 1717-ben már 20 ház állt itt, de lakosai 1725-ben elhagyták és a csanádi tiszttartóság csak lassanként tudta őket ismét összeszedni.

1779-ben Padé Torontál vármegyéhez tartozott.

Utcarészlet a katolikus templommal

1781-ben Ormosdy István pozsonyi lakos vásárolta meg a kincstártól.

1814-ben Padéi Diván Konstantin, majd Diván György volt a falu földesura.

1784-ben, majd 1839-ben a kincstár magyar dohánytermelő családokat telepített ide.

1851-ben Fényes Elek írta Padéról:

"Pádé, szerb-német falu, Torontál vármegyében, utolsó postája Mokrin, 923 óhitű, 540 katholikus lakossal, óhitű és katholikus anyatemplommal. Határa igen termékeny, ámbár sok helyt mocsáros és szikes; van 42 7/8 úrbéri telke, s rétje a Tiszán. Földesura a Diván család."

1910-ben 1641 lakosából 593 magyar, 34 német, 1005 szerb volt. Ebből 588 római katolikus, 1012 görögkeleti ortodox, 30 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagykikindai járásához tartozott.

Tisza-Szent-Péter

Padétól délre, a Tisza partján feküdt a középkorban Tisza-Szent-Péter nevű falu is, mely az 1332 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4494 4610 4545 3993 3465 3190 2882[1] 2376[2]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1920 66,62
Szerbek 712 24,70
Cigányok 119 4,12
Jugoszlávok 48 1,66
Horvátok 4 0,13
Macedónok 4 0,13
Bosnyákok 3 0,10
Montenegróiak 2 0,06
Szlovének 1 0,03
Ruszinok 1 0,03
Muzulmánok 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

  • Római katolikus temploma - 1842-ben épült Padéi Diván György költségén
  • Görögkeleti temploma - 1855-ben épült

Jegyzetek

  1. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)  
  3. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

  • Pádé. In Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Torontál vármegye

Külső hivatkozások