Porosztó
Porosztó (Porostov) | |
A görögkatolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1412 |
Polgármester | Miroslav Hreščák |
Irányítószám | 072 55 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 198 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 38 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 109 m |
Terület | 7,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 50″, k. h. 22° 10′ 40″ | |
Porosztó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Porosztó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Porosztó (szlovákul: Porostov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
Szobránctól 5 km-re délre, a Szobránc-patak bal oldalán fekszik.
Története
1412-ben „Porosthohaza” néven említik először, a tibai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 31 portája volt. 1437-ben „Porozlohaza a n. Jakabhaza” néven szerepel. A 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben 9 háztartása volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „POROSZTÓ. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Sobrántzhoz 3/4 mértföldnyire, határjának jó minéműségeihez képest, első osztálybéli.”[2]
1828-ban 45 házában 436 lakos élt. A 19. században a Tomcsányi család birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porosztó, orosz-tót f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délre 1 órányira: 47 romai, 308 g. kath., 54 ref., 45 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szemere, Viczmándy, Gyöngyösy és Pribék örökösök.”[3]
1870 és 1880 között sokan költöztek el a faluból. Lakói földművesek, állattartók, erdei munkások voltak. A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
1910-ben 523, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 233 lakosa volt.
2011-ben 208 lakosából 205 szlovák.
Nevezetességei
Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban. 1935-ben megújították.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.