Primoriálisprím
A számelmélet területén a primoriálisprímek olyan prímszámok , melyek pn # ± 1 alakban felírhatók, ahol pn # a pn primoriális (tehát az első n prímszám szorzata).[1]
Az előbbi definíció szerint,
pn # − 1 prím az n = 3, 5, 6, 13, 24, … értékekre (A057704 sorozat az OEIS -ben)
pn # + 1 prím az n = 1, 2, 3, 4, 5, 11, ... értékekre (A014545 sorozat az OEIS -ben)
Az első néhány primoriálisprím:
2 , 3 , 5 , 7 , 29 , 31 , 211 , 2309, 2311, 30029, 200560490131, 304250263527209, 23768741896345550770650537601358309
Jelenleg (2012) a legnagyobb ismert primoriálisprím az 1098133# − 1 (n = 85586), ami 476 311 jegyű és a PrimeGrid projekt találta meg.[2]
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Irodalom
A. Borning, "Some Results for
k
!
+
1
{\displaystyle k!+1}
and
2
⋅
3
⋅
5
⋅
p
+
1
{\displaystyle 2\cdot 3\cdot 5\cdot p+1}
" Math. Comput. 26 (1972): 567–570.
Chris Caldwell, The Top Twenty: Primorial at The Prime Pages.
Harvey Dubner, "Factorial and Primorial Primes." J. Rec. Math. 19 (1987): 197–203.
Paulo Ribenboim, The New Book of Prime Number Records . New York: Springer-Verlag (1989): 4.
Képlet alapján Számsorozat alapján Tulajdonság alapján Számrendszerfüggő
Boldog
Diéder
Palindrom
Mírp
Repunit (10n − 1)/9
Permutálható
Körkörös
Csonkolható
Középpontosan tükrös
Minimális
Gyenge
Full reptend
Unikális
Primeval
Önös
Smarandache–Wellin
Mintázatok
Iker (p , p + 2)
Ikerprímlánc (n − 1, n + 1, 2n − 1, 2n + 1, …)
Prímhármas (p , p + 2 vagy p + 4, p + 6)
Prímnégyes (p , p + 2, p + 6, p + 8)
prím n−es
Unokatestvér (p , p + 4)
Szexi (p , p + 6)
Chen
Sophie Germain (p , 2p + 1)
Cunningham-lánc (p , 2p ± 1, …)
Biztonságos (p , (p − 1)/2)
Számtani sorozatban (p + a·n , n = 0, 1, …)
Kiegyensúlyozott (egymást követő p − n , p , p + n )
Méret alapján
Titáni (1000+ számjegy)
Gigantikus (10 000+)
Mega (1 000 000+)
Ismert legnagyobb
Komplex számok Összetett számok Kapcsolódó fogalmak Az első 100 prím
The article is a derivative under the Creative Commons Attribution-ShareAlike License .
A link to the original article can be found here and attribution parties here
By using this site, you agree to the Terms of Use . Gpedia ® is a registered trademark of the Cyberajah Pty Ltd