Pygocentrus
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Három Pygocentrus-faj elterjedési területe (a lila a P. caribáé, a zöld a P. nattererié és a vörös a P. pirayáé)
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pygocentrus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pygocentrus témájú kategóriát. |
A Pygocentrus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó nem.
Előfordulásuk
A Pygocentrus-fajok előfordulási területe Dél-Amerikában van. A brazíliai São Francisco folyóban élő Pygocentrus pirayán kívül, az összes többi faj megtalálható az Orinoco folyó medencéjében. A vöröshasú pirája az Amazonasban is fellelhető.
Megjelenésük
A fajok mérete 20-50 centiméter között van. Testtömegül fajtól függően lehet, csak 560 gramm, de akár 3,9 kilogramm is. Mindegyikük fogazata igen erős és komoly sérüléseket okozhatnak.
Életmódjuk
Az összes faj trópusi és édesvízi hal. Főleg a nyíltabb vizeket kedveli. Táplálékuk elsősorban rovarok, férgek és halak, de megtámadnak, főleg a nagyobb Pygocentrus-fajok, a folyóban úszó vagy vízben tartózkodó emlősöket és madarakat is.
Felhasználásuk
Többségüket kisebb-nagyobb mértékben halásszák. Az akváriumokban is kedvelt halak.
Rendszerezés
A nembe az alábbi 4 faj tartozik:
- Pygocentrus cariba (Humboldt, 1821)
- vöröshasú pirája (Pygocentrus nattereri) Kner, 1858
- Pygocentrus palometa Valenciennes, 1850
- Pygocentrus piraya (Cuvier, 1819)
Források
- Pygocentrus FishBase
- Fink, W. 1993. Revision of the piranha genus Pygocentrus (Teleostei, Characiformes). Copeia 3:665-687.
- Machado-Allison, A. & W. Fink. 1996. Los peces caribes de Venezuela> diagnosis, claves, aspectos ecológicos y evolutivos. Universidad Central de Venezuela, CDCH, (Colección Monografías)Caracas, 149p. ISBN 980-00-0967-1
