Répcekároly
| Répcekároly (Karl) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Vámosderecske településrésze |
| Járás | Vámosderecske |
| Alapítás éve | 1279 |
| Polgármester | Rudolf Pfneisl (ÖVP) |
| Irányítószám | 7372 |
| Körzethívószám | 02617 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 212 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 385 m |
| Terület | 6,55 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 30′ 32″, k. h. 16° 20′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 32″, k. h. 16° 20′ 49″ | |
| Répcekároly weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Répcekároly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Répcekároly (németül: Karl, horvátul: Karlin) Vámosderecske településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
Felsőpulyától 15 km-re nyugatra a Répce völgyének felső szakaszán a régi magyar határ mellett fekszik.
Története
A települést 1279-ben említik először oklevélben. Nevét feltehetően egykori birtokosáról kapta. 1400-ig Lánzsér várának tartozéka volt, ekkor azonban Luxemburgi Zsigmond király a borsmonostori kolostornak adományozta. 1562-ben az uradalommal együtt Nádasdy Tamás özvegye Kanizsai Orsolya vásárolta meg. 1676-ban a lánzséri uradalom birtokosa Esterházy Pál vette meg az összeesküvő Nádasdy Ferenc családjától elkobzott birtokot és az uradalomhoz csatolta. 1831-ben a kolerajárványban egy hét leforgása alatt öten haltak meg. 1870-ben a falu önálló iskolát kapott, addig ugyanis az itteni gyermekek Vámosdercskére vagy Felsőrámócra kényszerültek járni.
Vályi András szerint " KÁRL. Karlin. Karló. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Soptonról 3 7/8 mértföldnyire, Deretskéhez nem messze, mellynek filiája, határjának vidékje a fordúlóban soványas, vagyonnyai selejtesek, szőllő hegye nints, fája, erdeje, és fürészlője van."[1]
Fényes Elek szerint " Karló, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz dél-nyugotra 3 1/4 mfld, Ausztria szélén: 280 kath. lak. Van 364 hold sovány szántóföldje, 98 h. rétje, 42 h. kertje, 711 h. községi, s 1500 hold uradalmi fenyves erdeje. Birja h. Eszterházy, s a helység áll 12 2/8 urb. telekből."[2]
1910-ben 349, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta közigazgatásilag a szomszédos Vámosderecskéhez tartozik.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
