Réthimno

Réthimno (Ρέθυμνο)
A velencei kikötő
A velencei kikötő
Közigazgatás
Ország Görögország
RégióKréta (sziget)
PrefektúraRéthimno
Irányítószám 74100
Körzethívószám 28310
Autórendszám kódja PE
Népesség
Teljes népesség32 468 fő (2011)
Népsűrűség280 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület126,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
é. sz. 35° 22′ 08″, k. h. 24° 28′ 26″Koordináták: é. sz. 35° 22′ 08″, k. h. 24° 28′ 26″
Réthimno weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthimno témájú médiaállományokat.

Réthimno (görögül Ρέθυμνο) Görögország egyik kikötővárosa Kréta szigetének északi partján. 35 687 lakosával Kréta harmadik legnagyobb települése és Réthimno prefektúra központja.

Története

Réthimno helyén az első település a minószi kor után (i.e. 1350-1250) jött létre. A Rithymna néven említett város az i.e. 3-4. században virágzott, kiterjedt kereskedelméről a régészek által talált arany- és ezüstérmék tanúskodnak. A város ezután hanyatlásnak indult, a római korban faluméretűvé zsugorodott. Az első bizánci és az arab korszakról nincsenek jelentős információink, de a második bizánci periódusban (961-1204) egy Castell Vecchio nevű kis, erődített települést említenek a források.

A velencei kikötő világítótornya

A negyedik keresztes háborúban Montferrati Bonifác kapta meg a szigetet, aki azonban eladta azt Velencének. Krétát egy rövid időre genovaiak szállták meg, azonban 1211-re a velenceiek megerősítették hatalmukat. A velenceiek felismerték a település stratégiai fekvését és kiépítették kikötőjét. 1540-ben a növekvő török fenyegetettség miatt újból megerősítették a Castell Vecchio falait kinövő várost. Az új védelem azonban hatástalanak bizonyult, Uludzs Ali kalózai 1571-ben elfoglalták és felgyújtották Réthimnót. Két évvel később 1573-ban megépült a máig álló jókora Fortezza erőd a város melletti Paleokasztro dombon.

A törökök 1646-ban foglalták el Réthimnót és Kréta egészen 1897-ig az Oszmán Birodalomhoz tartozott (egy rövid egyiptomi megszállást kivéve 1830-1840 között). A krétaiak a 19. században többször is fellázadtak a török uralom ellen, 1866-ban pedig az Arkadi-kolostorban a török katonák ellen védekező felkelők a lőpor felrobbantásával tömeges öngyilkosságot követtek el (a kolostor ma a réthimnói önkormányzathoz tartozik).

1897-ben egy több száz halálos áldozatot (köztük a brit konzult) követelő mészárlás után a nagyhatalmak megszállták a szigetet és létrehozták a független Krétát. Réthimnóban 1907-ig orosz katonák tartózkodtak. Kréta 1913-ban csatlakozott Görögországhoz. Az első világháború után a lausanne-i egyezmény értelmében lakosságcserét hajtottak végre Görög- és Törökország között és a török nemzetiségű krétaiakat Kisázsiába telepítették. A második világháborúban a németek bombázták Réthimnót és sok épületet rombadöntöttek. A háború utáni rossz gazdasági helyzet miatt sok réthimnói Athénba vagy külföldre költözött.

Ma Réthimno középkori belvárosával, velencei kikötőjével és homokos strandjával Kréta egyik fontos látványossága és számos turistát vonz a világ minden tájáról.

Fekvése

A réthimnói önkormányzat területe

Réthymno Kréta északi partján fekszik, a Krétai-tenger mellett. Nagyjából félúton van a sziget két nagyvárosa, Iráklio (80 km) és Haniá (60 km) között. A város területe 126,5 km², míg az önkormányzathoz tartozó teljes terület 397,5 km². Legalacsonyabb pontja a tenger mellett van és a legmagasabb is csak 15 méteres.

Közigazgatás, lakosság

A 2011-es önkormányzati reform során a városhoz csatolták Arkadi, Lappa és Nikifórosz Fokász községeket. A városi önkormányzathoz tartozó területek teljes lakossága 54 900 fő, míg magában a városban 35 687-en laknak.

Látnivalók

A Fortezza falai

Fortezza: A majdnem teljesen épen maradt 16. századi erőd építését 1573. szeptember 13-án kezdték, miután török kalózok kifosztották a várost. Több mint százezer helybeli dolgozott az építkezésen, melyet 1590-re fejeztek be teljesen. Az akkoriban 5 ezres város lakói nem itt laktak, az erődben főleg velenceiek illetve a helyőrség állomásozott. Kréta török megszállása idején a Fortezza hosszú ideig ellenállt az ostromnak, noha voltak tervezési hiányosságai, mint például hiányzott a várárok és a falak teteje is könnyen elérhető volt létrával. Végül 1646-ban foglalták el a törökök, akik a megrongálódott erősséget kijavították, saját helyőrséget költöztettek bele és templomait mecsetté alakították. A 20. században egy ideig börtönként használták, majd a falak restaurálása után műemlékké nyilvánították. Ma megtekinthető a valamikori fegyverraktár, a várparancsnokság és a mecset. A fák alatti árnyékos helyen kültéri színpad is működik.

Velencei óváros: a Réthimnót a 13. század elejétől birtokló velenceiek saját stílusukban építették az óváros házait, melyek közül sok szinte változatlan formában fennmaradt. A szűk utcák és sikátorok házain korabeli kőfaragványok, kapubejárók, boltívek, ablakok erkélyek láthatók. A velenceiek építették ki a mólóval és világítótoronnyal védett kis kikötőt. A belvárosban a 250 éves török fennhatóság is meghagyta nyomait, keleti stílusú lakóházak, faerkélyek és mecsetek formájában.

Az óváros központjában található a 400 éves Rimondi-kút, amely az akkori velencei kormányzóról, A. Rimondiról kapta nevét. A kút korinthoszi oszlopai között helyezkedik el a három oroszlánfej, amelyek szájából bugyog a víz. Felső részén a Liberalitatis (nagylelkűség) és Fontes (forrás) szavak olvashatóak.

A 16. század közepén épült négyszögletes Loggia a kereskedők, lovagok találkozóhelyeként szolgált. Tervezője nem készített rá tetőt, ez későbbi szerkezet. A török időkben mecsetté alakították át, minaretet is építettek hozzá. 1930-ban az Archeológiai Múzeum költözött ide. A Loggiát 1990-ben teljesen restaurálták, ma a múzeum boltja működik benne.

Kara Musza pasa mecsetje Réthimno török meghódítójáról kapta nevét. 1646-ban épült, bejáratánál kis szökőkút található, amelyben a hívők megmosakodhattak.

Az óváros keletről

Testvérvárosok

Galéria

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rethymno című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.