Réz(I)-klorid
| Réz(I)-klorid | |
| |
 A nantokit elemi cellája | |
| IUPAC-név | Réz(I)-klorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7758-89-6 |
| RTECS szám | GL6990000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CuCl |
| Moláris tömeg | 98,99 g/mol |
| Megjelenés | fehér por, kevéssé zöld színű az oxidált szennyeződésektől |
| Sűrűség | 4,140 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont | 430 °C (703 K) |
| Forráspont | 1490 °C (1760 K), bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | 0,0062 g/100 mL (20 °C) |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | Tetraéderes szoros illeszkedésű |
| Veszélyek | |
| MSDS | ScienceLab.com |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| NFPA 704 |  0
3
0
|
| R mondatok | R22, R50/53[1] |
| S mondatok | (S2), S22, S60, S61[1] |
| LD50 | 140 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Réz(I)-bromid Réz(I)-jodid |
| Azonos anion | Réz(II)-klorid Ezüst(I)-klorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A réz(I)-klorid egy fehér, kristályos por, vízben rosszul oldódik. Nagyon jól viszont híg savakban és ammóniában, ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Száraz levegő hatására nem változik. Nedves levegőn kis mértékben hidrolizál.
Kémiai tulajdonságai
Fény hatására rézre és réz(II)-kloridra bomlik. Ekkor a vegyület színe először sötétibolya, majd kékesfekete lesz. Ez az átalakulás felhasználható fényképek készítésére is, de az így készített fényképek nem tartósak. Levegőn 200 °C-ra hevítve bázisos réz(II)-kloriddá oxidálódik, színe kékeszöld lesz. 400 °C fölött a színe ismét visszaváltozik fehérré. Emiatt hőjelző festékként is lehet használni a gépek túlzott felmelegedésének jelzésére. A réz(I)-klorid sósavas oldata elnyeli a szén-monoxidot, a foszfint és a acetilént, ezekkel addíciós vegyületeket alkot (CuCl · CO, CuCl · PH3, CuCl · C2H2).
Előfordulása a természetben
A természetben szemcsés darabok formájában megtalálható ásványként is, ez a nantokit. Ez az ásvány nem túl jelentős.
Előállítása
Ha réz(II)-klorid oldatába kén-dioxidot vezetünk, réz(I)-klorid keletkezik.[forrás?]
Réz(I)-klorid keletkezik, ha réz(II)-kloridot sósav jelenlétében fémrézzel hevítenek. A keletkezett oldat hígításakor a réz(I)-klorid fehér csapadékként válik le.
![{\displaystyle \mathrm {CuCl_{2}+Cu+2\ HCl\rightarrow 2\ H[CuCl_{2}]} }](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/a55ae7910cfdd30afc74d5b92ad16009f151a2b7)
![{\displaystyle \mathrm {H[CuCl_{2}]\rightleftharpoons CuCl+HCl} }](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/cfceed52c9ded8d1bc5a12787aced931725ae9a8)
Felhasználása
A mezőgazdaságban gombaölőszerként alkalmazzák. A vegyületet arzén-hidrogén és antimon-hidrogén kimutatására, sósavas vagy ammóniás oldatát szén-monoxid megkötésére használják. Vegyszerként alkalmazzák acetilén meghatározásakor. Felhasználják még a kohászatban és robbanószerek gyártásában is.
Jegyzetek
- ↑ a b c A réz(I)-klorid (ESIS)[halott link]
- ↑ A réz(I)-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
