Rapp

Rapp (Rapovce)
A templom.
A templom.
Rapp címere
Rapp címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Rangközség
Első írásos említés1312
PolgármesterLadislav Sóky
Irányítószám985 31
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámLC
Népesség
Teljes népesség930 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség110 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság174 m
Terület8,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 19° 40′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 19° 40′ 55″
Rapp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rapp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rapp (szlovákul: Rapovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

Losonctól 6 km-re délre, az Ipoly bal partján fekszik.

Története

1312-ben "Kop" alakban említik először. 1327-ben "Roph" néven szerepel írott forrásban. Története során több család birtokolta, utoljára a Coburgok. 1554 és 1593 között a hódoltság része volt, ezalatt csaknem teljesen elnéptelenedett. 1595-ben kezdték újratelepíteni. 1828-ban 57 házában 496 lakos élt. Szénbányáját a 19. század második felében nyitották meg. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. Később a bányát bezárták.

Vályi András szerint "RAP. Rapovecz. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Batta, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losontzhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai is középszerűek lévén, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Rap, magyar falu, Nógrád vmegyében, az Ipoly mellett: 574 kath., 17 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, csinos urasági kastélya, gyönyörű angol kertje, elég és jó földje, de különösen sok, és kövér rétje, vizimalma. Renyik nevezetü hegyén közel a tetőhöz egy elhagyatott kőbányában több kővé vált tengeri csigák, sőt egy halforma állat feje is találtatott. F. u. hg Coburg. Ut. p. Losoncz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 617, többségben magyar anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

1991-ben még a magyarok voltak többségben.

2001-ben 932 lakosából 414 magyar és 433 szlovák volt.

2011-ben 979 lakosából 286 magyar, 260 cigány és 387 szlovák volt.

2021-ben 930 lakosából 281 (+21) magyar, 5 (+20) cigány, 584 (+25) szlovák, 7 egyéb és 53 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

  • Barokk temploma 1764-ben épült.
  • Plébániája eredetetileg nemesi kúriának épült 1768-ban.
  • Klasszicista kúriája 1821-ben épült.
  • A temetőben lévő "Tanácsköztársaság" emlék, ritka Szlovákiában. Igazán a felírat akkor helyes, ha a "Felvidéki hadjáratban 1919-ben elesettek emlékére" szerepelne.

Jegyzetek

Külső hivatkozások