Ray Rezső Vilmos
| Ray Rezső Vilmos | |
 | |
| Született | 1876. június 26. Budapest |
| Elhunyt | 1938. április 11. (61 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Novák Gizella (elváltak) |
| Szülei | Ray Rezső Lajos |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ray Rezső Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Ray Rezső Vilmos (Budapest, 1876. június 26. – Budapest, 1938. április 11.)[3][4] magyar építész.
Családja
Szülei Ray Rezső Lajos építész és Hoffmann Erzsébet. Testvére Ray Ferenc labdarúgó. Felesége Novák Gizella.
Életpályája
Münchenben tanult, majd 1900-ban átvette apja építészeti irodáját. Alkotásait a késői eklektika bizonytalan stílusa jellemzi, ám a budafoki Törley-gyár, kastély és mauzóleum esetében keleties elemekből szecessziós épületeket hozott létre. 1938-ban halt meg Budapesten.
A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, később azonban sírját felszámolták.[5]
Ismert épületeinek listája
- 1890–1904: Törley-kastély, 1221 Budapest, Anna utca 3. (édesapja halála után ő fejezte be)
- 1898: Kolozsvári postapalota, Kolozsvár, Híd utca
- 1904: Újlipótvárosi Magyar Dohánykereskedelmi Rt. dohánykiviteli raktár épülete, Budapest, Hegedüs Gyula u. 42. / Victor Hugo u. 18-22. / Pannonia u. 45-47. – az épület a második világháború során elpusztult[6]
- 1907: Törley-család villája, Balatonfüred[5]
- 1909: Törley-mauzóleum, 1221 Budapest, Sarló utca 6.
- 1909–1911: Margit-szigeti víztorony, 1138 Budapest, Margit-sziget[5]
- 1910: Törley Pezsgőmanufaktúra, 1221 Budapest, Anna utca 7.
- 1910: Sigray Pál bérháza, 1056 Budapest, Váci u. 56-58.[5]
- 1910: Lakóház, 1146 Budapest, Cházár András u. 15.[5]
- 1910: Pest vármegye bérházai, 1082 Budapest, Baross utca 87/A és B[5][7]
- 1910–1916: Józsefvárosi telefonközpont, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 17. (az első jelentős állami vasbeton-építkezés),[5][7]
- 1914–1916: Bajza utcai elemi iskola (ma: Bajza Utcai Általános Iskola), 1062 Budapest, Bajza u. 51.[5][7]
- 1916: Gerbeaud csokoládégyár[5]
- 1926: Református templom, Örkény[8]
- 1929–1930: Református templom, Eger[9]
- ?: Református templom, Pesterzsébet,
- ?: Kivándorlók háza, Fiume
1932-ben ő építette át a Budai Lövőházat, amelyet 1885-ben még Hofhauser Antal tervezett.[10]
Képtár
-
Törley-kastély -
Törley-mauzóleum -
A kolozsvári Postapalota -
Bajza Utcai Általános Iskola -
Józsefvárosi Telefonközpont -
Lakóépület, Váci utca 56-58. -
Egri református templom
Irodalom
- Chroniqueur: Műteremlátogatás Ray Rezső műépítésznél (Képzőművészet, 1933).
Jegyzetek
- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM115427. (Hozzáférés: 2022. július 26.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 666/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
- ↑ Tóth Vilmos: Az elfeledett, úttörő építész Népszabadság, 2011. VI. 26.
- ↑ a b c d e f g h i Archivált másolat. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
- ↑ Bolla, i. m., 108. o.
- ↑ a b c https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=99300054.FOV&targetdate=20030601&printTitle=54/1993.%20%281994.%20II.%201.%29%20F%C5%91v.%20Kgy.%20rendelet&council=fovaros&dbnum=104
- ↑ http://nagyvofely.hu/orkeny/templomok
- ↑ http://regi.reformatus.hu/mutat/11726/
- ↑ http://lasdbudapestet.blogspot.com/2013/01/lovohaz-mammutok-koraban.html
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
Egyéb irodalom
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
- https://epiteszforum.hu/felujitva-nyitottak-meg-a-balatonfoldvari-balaton-klubot
- Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 350. old.
