Rettegett Iván (film)
| Rettegett Iván I-II. (Иван Грозный) | |
| 1945-ös szovjet film | |
 | |
| Rendező | Szergej Eisenstein |
| Műfaj | történelmi film |
| Forgatókönyvíró | Szergej Eisenstein |
| Főszerepben |
Nyikolaj Cserkaszov Ljudmila Celikovszkaja Mihail Zsarov |
| Zene | Szergej Prokofjev |
| Operatőr | Eduard Tissze, Andrej Moszkvin |
| Gyártás | |
| Gyártó | Moszfilm |
| Ország | Szovjetunió |
| Nyelv | orosz |
| Játékidő |
I. rész: 99 perc II. rész: 88 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Moszfilm Stúdió |
| Bemutató | 1945 (I. rész) 1958 (II. rész) |
| Korhatár |  III. kategória (NFT/23089/2015) |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rettegett Iván I-II. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Rettegett Iván Eisenstein kétrészes, de három részesre tervezett, tulajdonképpen befejezetlen filmje, ugyanis a második rész hivatalos, elmarasztaló elfogadása (betiltása) után infarktus kapott, amibe belehalt a tervezett harmadik rész leforgatása előtt.[1] IV. (Rettegett) Iván megformálásában sokan Sztálint ismerték fel, feltehetően maga a szovjet diktátor is. Bár ez valószínűsíthető, a film ugyanakkor sokkal több ennél. Egyfelől ábrázolja az uralkodó tébolyba forduló rettegését, másfelől viszont a birodalom sikeres megteremtéséről is szól.
Eisenstein filmjét az operák dramaturgiáját követve komponálta meg. Mindenestül támaszkodott a műfaj hagyományos teatralitására és Prokofjev konzseniális filmzenéjére. A beállításokhoz rajzokat készített, melyek a díszleteket, a fényeket és árnyékokat is ábrázolják.
A második rész forgatása idején jelent meg a színes filmtechnika. A film utolsó negyede ezért már színes lehetett, de a rendező eleve nem színhű ábrázolásra törekedett, hanem a jelenetek hangulatát fokozó színeket (szűrőket) alkalmazott. Ezzel utat mutatott a – később szaknevet kapott – színdramatugiához is.
„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eizenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja - mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik.”
További információk
- Ivan the Terrible Archiválva 2016. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
- ↑ Nyikolaj Cserkaszov, az Iván cárt alakító színészóriás mesélte, hogy a Rettegett Iván forgatása közben figyelmeztették: „Szergej Mihajlovics, mit akar? 1200 bojár megölve, Iván rettenetes! Minek vezekel így?” Mire Eizenstein, a művész megszállottságával rávágta: „Sztálin többet is megölt és nem vezekel. Hadd lássa csak, lehet, hogy ő is vezekelni fog.” – Geréb Anna; Filmkultúra
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
