Sárgaláz

Sárgaláz vírus
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Rend: Nidovirales
Család: Flaviviridae
Nemzetség: Flavivirus
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaláz vírus témájú kategóriát.

A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Formái

A sárgaláznak két formája ismert:

  1. Dzsungel-sárgaláz: a trópusi esőerdőkben élő majmok között elterjedt betegség, amelyet a szúnyogok visznek át csípéssel az emberre.
  2. Városi sárgaláz: a sűrűn lakott településeken a fertőzést az Aedes albopictus szúnyogfaj terjeszti emberről emberre.

A betegség lefolyása

A betegség gyakran tünetmentes vagy enyhe lefolyású. Ritka a súlyos forma, azonban a halálozási aránya magas. A lappangási idő 3-6 nap, amelynek elteltével láz, fejfájás, hasi fájdalom és véres hányás jelentkezik. Ez után átmeneti javulás következik be, amelyet sokkos állapot és testszerte jelentkező vérzések követnek, majd kialakul a vese- és májelégtelenség, amely halált okoz. A májelégtelenség sárgasággal is párosul (innen ered a betegség neve).

Különösen veszélyeztetett területek

Veszélyeztetett területek Afrikában (2009-es állapotok)
Veszélyeztetett területek Dél-Amerikában (2009-es állapotok)

Európában utoljára 541-549 között volt sárgaláz-járvány, miután egy globális természeti katasztrófa után a Föld klimatikus egyensúlya egy időre felborult.[1] Napjainkban a trópusi és szubtrópusi területeken szed még áldozatokat a betegség, elsősorban Afrika középső részén és Dél-Amerika északi országaiban (Brazília, Venezuela stb.).

Ellenszere

A sárgaláz ellen az orvostudománynak sikerült védőoltást kifejlesztenie, amely élő, legyengített (attenuált) vírusokat tartalmaz, és a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. Igen hatékony, és legalább 10 évre védelmet biztosít. Oltási reakcióként enyhe tünetek jelentkezhetnek: az injekció helyén bepirosodik vagy megduzzad a bőr, fejfájás, izomlázszerű tünetek, nyirokcsomó-duzzanat is előfordulhat.

A védőoltás nem ajánlott a tojásallergiában szenvedő betegeknek (mivel anafilaxia léphet fel), legyengült immunrendszerű embereknek és azoknak, akik kortikoszteroidokat tartalmazó gyógyszereket szednek. Nem ajánlott a terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltása, de különös veszélyeztetettség esetén nekik is be lehet adni az oltást.

A sárgaláz által sújtott területre utazóknak az oltás kötelező.[2] Magyarországon a védőoltást oltóközpontokban lehet beadatni. 2006-tól bármely jogosult orvos beadhatja, ha arról nemzetközi bizonyítványt állít ki. Az oltásról háromnyelvű nemzetközi oltási könyvet (International Certificate of Vaccination) adnak, amelynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltási könyvet, illetve az oltás igazolását akkor is kérhetik, ha a tranzitország sárgalázfertőzött, bár a célország nem.

Jegyzetek

  1. ↑ David Keys: Katasztrófa – Hogyan változtatta meg egyetlen természeti csapás a világtörténelmet?, Vince Kiadó, Budapest, 2002.[1] Katasztrófa : A modern világ kezdetei / David Keys ; ford. Kertész Balázs.Megjelenés: Budapest : Vince, 2002 Debrecen : Alföldi Ny.
  2. ↑ "8. § (1) A magyar állampolgárok kötelesek beoltatni magukat azon fertőző betegségek ellen, melyeket a fogadó ország vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai megkövetelnek a be-, illetőleg az átutazóktól. (2) A magyar állampolgárok sárgaláz elleni védőoltása az (1) bekezdésben foglaltakon túl kötelező, ha olyan országba utaznak, ahol sárgaláz veszély van."18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

Források

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.