Sérc

Sérc (Schützen am Gebirge)
Sérc központja a templommal
Sérc központja a templommal
Sérc címere
Sérc címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Kismartoni járás
Alapítás éve1317
Polgármester Walter Hofherr (ÖVP)
Irányítószám 7081
Körzethívószám 02684
Forgalmi rendszám EU
Népesség
Teljes népesség1436 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület21,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 51′ 00″, k. h. 16° 37′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 00″, k. h. 16° 37′ 29″
Sérc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sérc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sérc (németül Schützen am Gebirge, horvátul Česno) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése

Kismartontól 9 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete

Eredeti neve Lövő volt, majd megkülönböztetésül Felsőlövőre változtatták. Német neve a magyarból való annak németre fordításával, majd visszaalakult Sicz, majd Sérc alakban és így került vissza a magyarba.

Története

A mai település déli határában állt Lövő falu első írásos említése 1211-ban történt "Lvev" alakban. Neve arra utal, hogy határőrző íjászok (lövők), valószínűleg besenyők faluja volt. Ez a falu azonban időközben elpusztult. 1317-ben már egy Felső Lövő is felbukkan az előző falu közelében, attól északra. Egy 1399-ben kelt okiratból kitűnik, hogy akkor mindkét település a közeli Oszlop várának tartozéka volt. A századfordulóra nyilvánvalóan mindkét falu elpusztult, mert 1403-ban már egy "Gschies" nevű falu áll ezen a helyen, melyből a mai település kifejlődött. 1500 körül puszta volt, de az 1527-es adóösszeírásban már ismét szerepel. 1522-ben már állt a falu temploma is. 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban a török elpusztította.

A 16. század második felében itt is terjedt a reformáció, azonban ez az ellenreformáció hatására mindössze 1634-ig tartott, ekkor alapították újra a falu plébániáját. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. 1605-ben Bocskai hajdúi égették fel a Fertő melletti falvakat, köztük Sércet is, ahol valóságos vérfürdőt rendeztek, anyák gyermekeikkel égtek benn a templomban. 1606-ban a bécsi békével állt helyre újra az élet. 1683-ban újabb török támadás következett, azonban ekkor a lakosság időben biztonságba helyezte magát. A település újra leégett, a templom mindhárom oltára is elpusztult a tűzben. 1705-ben a kuruc hadak rabolták ki a falut. 1644-ben, 1646-ban, 1653-ban, 1679-ben és 1713-ban pestisjárvány pusztított. Római katolikus temploma 1720-ban a régi maradványokon épült. 1809 júliusa és novembere között francia csapatok tartották megszállva, a lakosságnak szállást és élelmet kellett biztosítania számukra. Ezután is többször átvonultak itt, az utolsó egységek csak 1810 decemberében hagyták el Sércet.

Vályi András szerint " SIRZ. v. Gsiesz. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 2 1/8 mértföldnyire; nevezetesíti savanyú vize, és ahhoz közel épűltt fördőháza; 2 nyomásbéli határja inkább térséges, mint hegyes; leginkább búzát, gabonát, és egyebet is haszonnal terem; borai nevezetesek, réttye kevés, piatza Sopronban 2 1/8 mértföldnyire."[2]

1910-ben 1304, túlnyomórészt német lakosa volt. 1911. július 31-én Sérc történetének legnagyobb tűzvésze tört ki, mely után a falu 227 házából csak 67 maradt épen. A kár összértéke megközelítette az egymillió koronát. A trianoni békeszerződésig Sérc Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. Az első világháborúban 58 sérci lakos esett el. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződés értelmében Ausztria része lett. A második világháborúban 45 sérci áldozta életét, 46 pedig eltűnt. A szovjet csapatok 1945. április 1-jén vonultak be a községbe. Évekig tartott a háborúban kárt szenvedett épületek rendbehozatala.

2014. december 19-én átadták a települést északról és nyugatról elkerülő B50-es főút új szakaszát. Az előkészítése 2001-ben kezdődött még S31 autóútként, majd több nyomvonal változat és tiltakozást követően 20 millió euróból 2x1 sávos főút készült el. Az építés első üteme 2012-ben, a második 2013-ban kezdődött.[3][4]

Nevezetességei

  • Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1720-ban épült barokk stílusban.
  • 1794-ben épített vadászkastélya ma romokban áll.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Umfahrung Schützen eröffnet
  4. ↑ Baubeginn für B50-Umfahrung Schützen - Gegner fordern Stopp - See more at: http://www.bvz.at/nachrichten/lokales/aktuell/eisenstadt/Eisenstadt-Baubeginn-fuer-B50-Umfahrung-Schuetzen-Gegner-fordern-Stopp;art5512,465764#sthash.Be9VIfBn.dpuf