Sósó
| Sósó (Švošov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1572 |
| Polgármester | Milan Široň |
| Irányítószám | 034 91 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 856 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 193 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 483 m |
| Terület | 4,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 19° 11′ 51″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 30″, k. h. 19° 11′ 51″ | |
| Sósó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sósó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Sósó (más néven Svossó, szlovákul Švošov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
Fekvése
Rózsahegytől 10 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján, 470 m magasan fekszik.
Története
A falu a 15. században a német jog alapján keletkezett a likavai uradalom részeként. Első lakói pásztorok, földművesek, favágók voltak. A 16. század elején vlach pásztorok telepedtek le itt. Első soltésza egy Sós nevű ember volt. 1572-ben „Sosow” néven említik először. A falu kompjáról is ismert volt, melyen a Vágon szállították át az utasokat. 1625-ben az uradalom urbáriuma szerint 15 jobbágy és 3 zsellércsalád élt a faluban. 1669-ben egy tűzvészben leégett. 1715-ben 17 adózója volt. 1720-ban 14 adózó portát számoltak itt. 1784-ben 30 házában 321 lakos élt. A falu régi temetőkápolnáját 1798-ban gróf Révay János szepesi püspök építtette Szent Máté evangélista tiszteletére.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVOSOV. Tót falu Liptó Várm. fekszik Vág vize mellett, Rozenbergához egy mértföldnyire.”[2]
1802-ben újra tűzvész pusztította a községet. 1828-ban 63 háza és 437 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, tutajozással, favágással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sossov, (másként Svassov), tót falu, Liptó vmegyében, 437 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1946-ban a falu harmada leégett.
Népessége
1910-ben 585, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 810 lakosából 804 szlovák volt.
2011-ben 825 lakosából 807 szlovák.
Nevezetességei
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1993-1994-ben épült.
- Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1798-ban építették.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
