Smaug
| Smaug | |
| Nép | sárkányok |
| Született | születési dátuma ismeretlen |
| Meghalt | hk. 2941 |
| Könyv(ek) | A hobbit A Gyűrűk Ura: A király visszatér A Gyűrű keresése |
| Megformálója | Benedict Cumberbatch |
| Magyar hang | Haás Vander Péter |
Smaug, a sárkány J. R. R. Tolkien A hobbit című művének egyik antihőse, a történet fő konfliktusát jelentő kincs őrizője.
Története
Smaug Ered Mithrinből kerekedett fel a harmadkor 2770-ik évében, miután tudomást szerzett az erebori törpök gazdagságáról. Elűzte Thror népét a Magányos-hegyben fekvő Ereborból, a hegy lábánál élő elterülő Suhatagot, melyet emberek laktak, lerombolta, urát, Giriont pedig megölte. Ezután bevette magát a hegy belsejébe. Erebor termeinek minden kincsét összehordta egy kupacba és azon pihent, az évek alatt pedig a sok arany és drágakő bőréhez tapadt egyetlen helyet kivéve, így szinte sebezhetetlenné vált. Százhetvenegy évig őrizte a kincset a hegy szívében, amíg meg nem érkezett Thrór unokája, Tölgypajzsos Thorin társaival. A küldetésben segítségükre van Szürke Gandalf, aki azért indította útjára a törpöket, mert attól tartott, hogy az ekkor még semleges Smaug a későbbiekben átállhat a visszatérő Sötét Úr, Sauron oldalára.[1]
A törpök a hobbit Zsákos Bilbót küldték le, akinek a szagát a sárkány nem ismerhette. Bilbó első látogatását Smaug átaludta, de azonnal felfedezte az általa eltulajdonított kancsót. A hobbit második behatolásánál már ébren volt, és szót is sikerült váltania vele. Távozása után haragra lobbant, beomlasztotta az alagút bejáratát, amelyen a törpök behatoltak, elpusztította a pónijaikat, majd Esgaroth, a Tóváros ellen indult, ahonnan az ellenségei korábban segítséget kaptak. A fából épült település nem sok problémát okozott a tűzokádó sárkánynak, de mielőtt sikerült volna hazatérnie, Bard, Girion leszármazottja egy nyílvesszővel végzett vele.
Háttér
Tolkien több karakteréhez hasonlóan Smaugnak is vannak gyökerei az északi irodalomban. A kancsólopásos részhez hasonló eset történt a Béowulf-ban is. A sárkány ott a bosszúját a tolvaj urán és népén tölti ki. Tolkien bár elismerte forrásként a Béowulf-ot, de állítása szerint a jelenet írásakor nem tudatosult benne a párhuzam, és nem is vehetett volna szerinte a cselekmény itt más irányt.[2]
Bilbó és Smaug párbeszéde hasonlít Szigurd és Fáfnír szóváltásához a Verses Eddában.[3] Végezetül mindhárom szörnnyel (ahogy Tolkien egy másik sárkányával Glaurunggal is) egy alulról jövő szúrás végzett.[4]
Smaug neve az ógermán smugan „lyukon keresztülpréselődni” ige múlt idejű alakja.[5] Tolkien első szövegváltozataiban a Pryftan nevet használta.[6] Neve írása A Gyűrűk Ura régebbi magyar kiadásaiban Szmógként is előfordul.
Tolkien egy korai vázlatában Bilbó ölte volna meg Smaugot.[7]
Adaptációk
Az 1977-es rajzfilmben Richard Boone szólaltatta meg.
Peter Jackson trilógiájában Smaug eredeti hangját Benedict Cumberbatch adja, valamint ő adta a mozgását is a CGI-jal megteremtett karakternek. A történet nagy vonalakban megegyezik a regénybelivel, de főleg a második filmnél több fővonásban eltér. A sárkány külseje is más, mint Tolkien illusztrációin. Hat végtag helyett (két pár láb, egy pár szárny) csupán négy van, a mellső pár pedig denevérszerű szárny. Nyoma sincs, hogy bőrét a rátapadt arany borítaná. Sebezhetetlensége itt természetes adottság.
A hobbit: Váratlan utazásban Smaug a prológusban bukkan fel, ahogy elfoglalja Erebort, illetve a film záróképein, amint felébred a kincs őrzéséből. Egyik jelenetben sem tűnt fel teljes alakjában, csupán részletiben.
A hobbit – Smaug pusztaságában Bilbó csupán egyszer hatol be a csarnokba és ellopja az Arkenkövet. A törpök sikertelenül megrohamozzák a sárkányt, aki végül dühében indul a Tóváros elpusztítására. A film itt ér végett.
A második film visszatekintéseiből kiderül, hogy a suhatagiak, ahogy a történet idején a Tóvárosiak is, rendelkeztek egy nyílvetővel, amivel megsebezhették volna a sárkányt, de Girion elvétette a lövést. Bard a házában rejteget egy ehhez való nyilat.
Források
- Robert Foster: Tolken enciklopédia A-tól Z-ig (Szukits 2002), ISBN 963-9393-91-6
Jegyzetek
- ↑ A Gyűrűk Ura III. – A király visszatér, „A” függelék, III. Durin népe.
- ↑ Douglas A. Anderson 3. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 963-539-515-9)
- ↑ Douglas A. Anderson 5. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 963-539-515-9)
- ↑ Douglas A. Anderson 8. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 963-539-515-9)
- ↑ Douglas A. Anderson 4. jegyzete A hobbit 12. fejezetében (Ciceró, 2006; ISBN 963-539-515-9)
- ↑ Douglas A. Anderson bevezetője (Ciceró, 2006; ISBN 963-539-515-9)
- ↑ Douglas A. Anderson bevezetőjének 10 jegyzete (Ciceró, 2006; ISBN 963-539-515-9)