Somló Sári

Somló Sári
1908-ban
Született	1886. március 7. Arad
Elhunyt	1970. március 18. (84 évesen) Kerepes
Állampolgársága	magyar
Szülei	Vadnay Vilma Somló Sándor
Foglalkozása	költő író szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Somló Sári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somló Sári (Arad, 1886. március 7. – Kerepes, 1970. március 18.) szobrász, költő, író.

Somló Sándor színész, a Nemzeti Színház igazgatója és Vadnay Vilma énekesnő, primadonna leányaként született. 1893-ban mikor édesapja a Nemzeti Színházhoz szerződött, a család Budapestre költözött. 1911-12-ben az Iparművészeti Iskolában tanult, ahol Udvary Géza, Holló Barnabás és Maróti Rintel Géza voltak a mesterei. 1912-ben ugyanitt kinevezték tanársegédnek az alakrajzi és bonctani tanszéken, ahol 1915-ig működött.

1925-26-ban olaszországi és franciaországi járt tanulmányutat tett, Rodinnal is dolgozott. 1908-ban Filozófia című szobrával elnyerte a párizsi Nemzetközi Képzőművészeti kiállításon (Exposition des Arts Décoratifs, Louvre, Médaille d'Argent) a második nagydíjat. 1908-tól a Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára volt, 1922 és 1948 között pedig annak elnöki tisztét látta el.

Autodidakta művész volt, első kiállítását 1908-ban rendezte. Elsősorban portrékon, illetve érzékenyen mintázott kisplasztikákon, valamint érmeken dolgozott. Néhány műve közterületen is meglátható, ezek túlnyomó részt síremlékek. A Kisfaludy Társaság felkérésére készítette el Vajda János síremlékét, a Petőfi Társaság pedig Bartók Lajos síremlékének megalkotásával bízta őt meg.

Szobrászi pályája mellett mint író is költő is sikeres volt, ugyanakkor a művészeti közéleti tevékenysége is számottevő. Sokoldalúságából kifolyólag, viszonylag kevés műve született. A második világháborút követően évtizedekig Kerepesen élt visszavonultan, ahol irodalmi alkotásokon dolgozott. Emlékiratainak kiadására nem került sor.

• 1915: a Magyar képzőművésznők díja;
• 1938: Müller Béla aranyérme; Nemzeti Szalon ezüstérme.

• 1908 • Téli nemzetközi kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás, Párizs
• 1910, 1927, 1930 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
• 1912 • Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza
• 1916, 1918, 1930, 1931, 1938, 1943 • Magyar Képzőművésznők Országos Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
• 1931 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
• 1933, 1935 • I., III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1940 • Sportdíj kiállítás, IPM, Budapest
• 1942 • Magyar Képzőművésznők Karácsonyi vására, Budapest, Galamb 3.
• 1946 • Magyar Képzőművésznők Egyesülete XXVIII. Kiállítása, Divatcsarnok, Budapest

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

• Katona József (mellszobor, 1936, Budapest, Nemzeti Színház előcsarnok, ma a Színháztörténeti Múzeumban)
• Madách Imre (1936 előtt, Budapest egykor Nemzeti Színház előcsarnok)
• Bartók Lajos-síremlék (1909-1914, Budapest, Kerepesi temető)
• Vajda János-síremlék (1908, felállítva 1915, Budapest, Kerepesi temető)
• Dr. Tartsay Vilmos síremléke (1916, Budapest, Kerepesi temető)
• Apáthy István (bronz, 1930, Szeged, Pantheon)
• Udvary Géza síremléke (1934, Budapest, Farkasréti temető)
• Krisztus kereszttel (kő, 1934, Budapest, II. ker., Pasaréti lakótelep mellett)
• Bartók Lajos-emléktábla (Erdőd, Bartók Lajos szülőházán).

• Költemények (I–II., Bp., 1908–09)
• Hallali vadásztörténetek (novellák, Bp., 1914)
• Szent Miklós (elb., Bp., 1917)
• A mélységből kiáltok… (versek, Bp., 1920)

• Artportal Archiválva 2015. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar életrajzi lexikon
• Köztérkép
• Hírességek