Svábfalva
| Svábfalva (Švábovce) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Poprádi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1268 |
| Polgármester | Ján Mlynár |
| Irányítószám | 059 12 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | PP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1589 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 134 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 676 m |
| Terület | 9,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 35″, k. h. 20° 21′ 30″ | |
| Svábfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Svábfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Svábfalva (1899-ig Svabócz, szlovákul: Švábovce, németül: Schwabsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Fekvése
Poprádtól 5 km-re délkeletre, a Hernád és a Poprád között fekszik.
Története
Területe már a kora bronzkorban lakott volt.
A 10-11. században vár is állt itt. A falu a 13. század első felében keletkezett, 1268-ban „villa Sweui” néven Fülöp esztergomi érsek oklevelében említik először. 1294-ben a Sváby család szerezte meg, amely névadója is lett. Ekkor „Suap” néven szerepel II. András király adománylevelében. Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt temploma ekkor már állt. A 16. századtól egyike volt a Szepesség legtöbb adót fizető falvainak. A Svábyaktól 1578-ban a Horváth-Stanczitz család vásárolta meg. 1598-ban temploma szerepel a szepesi káptalan vizitációjában. 1635-ben 14 jobbágy és 16 zsellérház állt a községben. 1787-ben 44 házában 272 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SVABÓCZ. Schwabsdorf. Tót falu Szepes Várm. földes Urai Horvát Stancsics Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Strázsa, és Kisótz között; határja középszerű, lenet haszonnal termesztenek lakosai.”[2]
1828-ban 42 háza és 305 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Svabócz, tót falu, Szepes vgyében, Poprádhoz keletre egy órányira, 69 kath., 227 evang. lak. Jó föld. Gyolcsszövés. Két vizimalom. Kathol. paroch. templom. F. u. Marjássy. Ut. p. Horka.”[3]
Az 1870-es években határában mangánércet bányásztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 325, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 994 lakosából 906 szlovák és 71 cigány volt.
2011-ben 1228 lakosából 1185 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1833-ban Bielek Miksa gépészmérnök, műegyetemi tanár.
Nevezetességei
- Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt gótikus, római katolikus templomát a 13. század első felében építették. Szentélyében 14. századi festmények vannak.
- Evangélikus temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
