Száj- és körömfájás
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
 A vírus fehérjét burkol
| ||||||
| Vírusbesorolás | ||||||
| ||||||
| Típusfaj | ||||||
| A száj- és körömfájás vírusa | ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz A száj- és körömfájás vírusa témájú kategóriát. |
| Száj- és körömfájás | |
 | |
| Nyálkahártya egy beteg marha szájában | |
| BNO-10 | B08.8 |
| BNO-9 | 078.4 |
| Főbb tünetek |
|
| DiseasesDB | 31707 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Száj- és körömfájás témájú médiaállományokat. | |
A száj- és körömfájás latinul, vagyis tudományos nevén aphtae epizooticae egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patás állatokat fenyegető vírus (Aphthovirus) okozta betegség. A kórokozó fő áldozatai a szarvasmarha, a disznó, a birka vagy a kecske, valamint bivaly és szarvas, de elefánt és sün is megkaphatja; a lovat, ami nem párosujjú patás, a vírus nem támadja meg.
Igen ritkán a vírus az embert is megfertőzheti, de a fertőzöttek akkor is elég gyorsan felépülnek influenzához hasonló rosszullét érzésével, lázzal, hányással, a szájfal lekopásával és felhólyagzással járó tüneteik megszűntével. Emberek közötti fertőzés eddig még nem fordult elő, sokkal gyakoribb, hogy a vírust hordozó egyén egy állatot fertőz meg.
Egyes esetekben a betegségre hajlamos fertőzött állat nem mutatja a betegség tüneteit. Ezek az egyedek a betegség hordozóivá válnak. Más állatok is hordozhatják a betegséget, amire példa a kutya esete 1952-ben (Kanadában) ami fertőzött csontokkal terjesztette a kórt, és a farkas a Szovjetunióban[1]
Tünetek
A betegség inkubációs (lappangási) ideje 2-12 nap. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó, vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen lecsökken. Egyéb tünetek: gyengeség, hidegrázás. Bár a fertőzött állat a betegség lefolyása után végül is felépül, egyesek esetében a betegség szívizomgyulladáshoz (myocarditis) és pusztuláshoz vezethet, különösen gyenge példányok, például újszülött borjak esetében. Más állatokat a vírus (aszimptomatikusan) nem támadja meg: ezek a betegség hordozóivá válnak.
A vírus terjedési módjai
- Leggyakoribb terjedési mód: közvetlen érintkezés a fertőzött és egészséges állatok között (csordán belül)
- levegőben közvetlen állatok közötti kontaktus nélkül: szél és útijármű forgalom révén
- az állatok gondozói ruházata közvetítésével
- fertőzött takarmánnyal való kontaktus útján
- pocsolyavíz, nyers állati húsmaradvány és fertőzött állati húsmaradványokat tartalmazó táplálékpótlék
- marhák esetén fertőzött bika ondója útján
A vírus megmarad hideg körülmények között (például fagyasztott húsban), de elpusztul a hőtől, szárazságtól és a fertőtlenítőktől.
A fertőzött állatok 2-3 hét alatt felépülhetnek, a betegség elszigetelésének érdekében azonban a beteg állatokat előbb vesztegzárba, vagyis egészségügyi zárlatba (angolul quarantine)[2] teszik, majd elpusztítják, húsukat pedig megsemmisítik. Olyan személyeket, akik fertőzött területen jártak, fertőtlenítik ruházatukkal együtt, gyakran fertőtlenítő folyadékot tartalmazó kádon való átsétálás távolítja el a cipőtalpon megtelepedett vírusokat.
A cikknek az angol nyelvű Wikipedia 2010. augusztus 27-i verziója a következő járványokról jelent:
- USA: 1914-1929
- Egyesült Királyság: 1967
- Tajvan: 1997
- Egyesült Királyság: 2001
- Kínai Népköztársaság: 2005, 2007, 2010 (politikailag érzékeny pont)
- Egyesült Királyság: 2007
- Japán és a Koreai Köztársaság: 2010
A 2001-es brit járvány során a fertőzésveszély miatt a Nagy-Britanniából kiutazókat a repülőtereken fertőtlenítették Európa szerte. Ilyenkor a járműforgalmat is korlátozták a fertőzött és az egészséges területek között.
Védőoltás
Jelenleg nincs olyan általános oltóanyag, amellyel meg lehetne előzni a száj- és körömfájás minden változatát, nemcsak azért, mert a betegségnek hét szérum-típusa (angolul serotype) ismeretes[3] és bármelyikre kifejlesztett szérum a többire hatástalan lenne, hanem azért is, mert a vírus gyorsan változik és az ellenszer kifejlesztésének és az állatok beoltásának költsége magasabb lehet, mint a fertőzés alkalmankénti kitörésekor fellépő költségek.
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) három országtípust különböztet meg védelem szempontjából: „betegség jelenléte védőoltással vagy anélkül”, „betegségmentesség védőoltással”, és „betegségmentesség védőoltás nélkül”. Ennek a harmadik kategóriának az országai státusza persze a legelőnyösebb a húskivitel szempontjából.
A védőoltás kifejlesztésére irányuló munka, folytatódik. Az eredetileg kifejlesztett oltóanyag a vírus holt állatok megmintázásából szerzett anyagot használt, ami ahelyett, hogy segített volna, olykor valódi járványhoz vezetett. Az 1970-es években felfedezték, hogy egy szérum a vírus egyetlen kulcs-fehérjéjéből is kifejleszthető, és így csak az oltóanyag nagy mennyiségbeli előállításának a problémája várt még megoldásra; 1981-re ez is sikerült és június 18-án az amerikai kormány kijelentette a száj- és körömfájás elleni védelem oltóanyagának sikeres előállítását szintetikus úton.
Jegyzetek
- ↑ Graves, Will. Wolves in Russia: Anxiety throughout the ages, 222. o. (2007). ISBN 1550593323. Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 27.
- ↑ A quarantine, vagy magyarosított formában karantén szó az olasz nyelvből származik és a hajók 40-napos kikötési zárlatára hivatkozik
- ↑ http://copus.org.uk/page.asp?id=1253 Archiválva 2007. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Foot and Mouth Virus Information
Irodalom
Az angol nyelvű Wikipédia listája
- 2010 Foot and Mouth Disease Outbreak in Japan
- 2007 Outbreak Foot and Mouth Disease Timeline
- A Manufactured Plague: The history of Foot-and-mouth Disease in Britain (2004, ISBN 1-84407-080-8) by Abigail Wood, a veterinary researcher at the University of Manchester. [1]
- Animal viruses
- Armstrong R, Davie J, Hedger RS (1967). „Foot-and-mouth disease in man”. Br Med J 4 (5578), 529–30. o. DOI:10.1136/bmj.4.5578.529. PMID 4294412. PMC 1749100.
- Current status of Foot and Mouth worldwide at International des Epizooties [2]
- Foot-and-mouth disease in man
- Foot and Mouth Livestock Symptoms Guide and Images
- In the 1884 outbreak in Britain
- Intervet International has a site devoted to FMD detailing information about Control, Vaccination, Legal Issues, and Preparation [3] Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Levy, Jay A., Heinz Fraenkel-Conrat, and Robert A. Owens. "Picornaviridae." Chap. 2, section 2.2 in Virology. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall, 1994.[4]
- News updates on the 2007 UK Foot-and-mouth disease outbreak Archiválva 2010. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Iowa State University Department of Veterinary Pathology, Center for Food Security and Public Health, Foot and Mouth Disease [5]
- United States Animal Health Association FOOT-AND-MOUTH DISEASE [6]
- USDA Foot-and-Mouth Research Laboratory Records Archiválva 2010. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The Lab-On-Site Project has more information in Foot and Mouth Disease Virus.
