Színház tér (Marosvásárhely)
| Színház tér (Piața Teatrului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Románia |
| Település | Marosvásárhely |
| Városrész | Belváros |
| Létrejötte | 1970-es évek |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 313 m |
| Elhelyezkedése | |
 Színház tér
Pozíció Marosvásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 46″, k. h. 24° 33′ 40″46.546100°N 24.561100°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 46″, k. h. 24° 33′ 40″46.546100°N 24.561100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Színház tér témájú médiaállományokat. | |
A marosvásárhelyi Színház tér (románul: Piața Teatrului) a Rózsák teréről nyíló, modern épületekkel szegélyezett közterület. 1971–1973 között hozták létre a ferences kolostor épületegyüttese, és az ezek mögött elhelyezkedő Lázár Ödön park lebontásával. Eredetileg pártpropagandai tömeggyűlések, felvonulások színhelyének (úgynevezett „tapstérnek”) szánták.[1]
Története
A 18. században Marosvásárhely főterén épült fel a ferencesek temploma és kolostora, „a város legkedveltebb római katolikus temploma”.[2] Az építkezés 1745-ben kezdődött és 1777-ig tartott, de a templom tornyát csak 1802-ben fejezték be. Kriptájában városi előkelőségek és szerzetesek nyugszanak, és a kolostorban több, mint egy évszázadon keresztül fiúiskola és bentlakás is működött.[3] A kolostor mögötti nagyméretű kertet Lázár Ödön parknak nevezték; itt sövénylabirintus és kertmozi is volt, a parkon túl pedig a Hargita vendéglő.[4][5]
A 20. század második felében a kommunista városvezetés a központ átrendezését tűzte ki céljául. A helyi tanács a főtéri telekért cserébe engedélyezte a katolikusoknak egy külvárosi templom és plébániaépület felépítését, melyekre égető szükség volt a hívek számának növekedése miatt. Az egyezség 1968-ban jött létre, a ferencesek templomát és kolostorát pedig 1971-ben lebontották, kegyeleti okokból meghagyva a tornyot.[2] Ugyancsak lebontották a templom mellett álló 9. szám alatti épületet, ahol többek között a Hungária kávéház működött,[6] és felszámolták a Lázár Ödön parkot is.
A megüresedett helyen 1971–1973 között modern épületekkel szegélyezett, a Nemzeti Színház által uralt, nagy, nyitott teret hoztak létre. Kiképzése és az épületek terve Constantin Săvescu bukaresti építész nevéhez fűződik.[3] 2009–2011 között felújították, az egykori templom és kolostor körvonalait gránitkövekkel jelölték meg.[7]
Leírása
A Rózsák teréről nyílik, a Toldalagi-palota és az Apolló-palota mögötti részen. Téglalap alakú, nyitott tér, területe 1,8 hektár. A tér nem illeszkedik Marosvásárhely szecessziós központjába; egyesek máig tipikus kommunista „tapstérként” jellemzik.[5][7]
Főbb épületei, látnivalói:
- Az északnyugati oldalon van a Nemzeti Színház; 1969–1973 között épült (Marosvásárhelynek egészen addig nem volt kőszínháza, az előadásokat különböző épületekben tartották, például az Apolló-palotában, a régi Transzilvánia Szállóban, vagy a Kultúrpalotában).[3]
- Continental szálló, 1980-ban nyílt meg.[3]
- Luxor üzletházak, egykoron a város legnagyobb kereskedelmi központja.[3]
- A Toldalagi-palota mellett van a Mac Constantinescu által tervezett szökőkút, melyet a város egyik szimbólumaként ismernek, bár a 2011-es felújítás során elvesztette eredeti kinézetét.[8]
- Több modern szoborcsoport is látható a téren: Tragédia és komédia (Mac Constantinescu), Genézis (Kulcsár Béla), Múzsák (Zagyva László), Kagyló (Gavril Ședran).[8]
Képek
-
Az egykori ferences templom -
Múzsák szoborcsoport, templomtorony -
A szökőkút 2005-ben, az átépítés előtt -
Karácsonyi vásár
Jegyzetek
- ↑ Balás Árpád. Zsebre szabott Marosvásárhely. Marosvásárhely: Mentor, 54. o. (2016). ISBN 9786069385272
- ↑ a b Megsemmisített magyar műemlékek. Központ, 2013. október 24. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- ↑ a b c d e Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress, 25–26. o. (1996). ISBN 9739687512
- ↑ Gyárfás András: Főn van Svájcban. káfé főnix, 2012. május 17. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- ↑ a b Tizenkilencedik nyelvlecke. Népújság, 2015. november 4. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- ↑ Flórián Csaba: Széchenyi tér. erdelyweb.hu, 2003. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ a b Színház-tér vagy tapstér?. Központ, 2011. október 27. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- ↑ a b Cum arăta Piața Teatrului din Târgu-Mureș. Adevărul, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
További információk
- Marosvásárhelyi barátok 1935-ből. Népújság, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- Constantin Săvescu és a Marosvásárhelyi Színház épülete. monumenta.ro, 2014. január 24. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- A közterek felújítása az új divat Erdélyben. Transindex, 2011. október 19. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
