Szaniszlófalva
| Szaniszlófalva (Staškov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Csacai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1658 |
| Polgármester | Ladislav Šimčisko |
| Irányítószám | 023 53 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | CA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2764 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 127 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 444 m |
| Terület | 21,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 25′ 20″, k. h. 18° 41′ 44″ | |
| Szaniszlófalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaniszlófalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szaniszlófalva (1899-ig Sztaskó, szlovákul Staškov) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Csacai járásában.
Fekvése
Csacától 8 km-re délnyugatra, a Kiszuca partján található.
Története
A település a vlach jog alapján történt betelepítéssel keletkezett a budatíni uradalom területén. 1658-ban a budatíni uradalom urbáriumában említik először, ekkor 6 vlach családot számláltak a faluban. 1662-ben "Stasskow", 1712-ben "Sztaskov" alakban említik a korabeli források. Területe részben a sztrecsnói, részben a budatíni uradalomhoz tartozott. 1720-ban malma és 13 adózója volt. 1770-ben Mária Terézia urbáriuma 108 zsellér és 13 vagyontalan családot említ a községben. 1784-ben 161 házában 1100 lakos élt. A falu első fatemploma 1796-ban épült torony nélkül. Az első, még fából épített iskola 1802-ben nyílott a községben. 1828-ban 227 háza volt 1616 lakossal. Lakói favágással, tutajozással, állattartással, drótozással foglalkoztak. 1872-ben új iskolát építettek a községben. 1876-ban elkészült az új templom és a plébánia épülete. 1895-ben jegyzői hivatal nyílt a településen. Fejlődésén nagyot lendített az 1914-ben elkészült Csaca-Makova vasútvonal. Lakóinak nagy része csehországi vasgyárakban dolgozott, mások csehországi mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZTASOV. Sztaskov. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rakovához, ’s Zakopczéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája van."[2]
Fényes Elek szerint "Sztaskov, a magas Buhanó hegye alatt lévő népes tót falu, Trencsén vmegyében, Czáczához nyugotra 1 órányira, 1642 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Roppant fenyves erdejében legfőbb gazdasága van F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Czácza."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1566, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 2776 lakosából 2700 szlovák volt.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1875-ben épült neogótikus stílusban.
Híres emberek
- Itt született 1924. március 20-án Jozef Króner színész.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
