Teheráni konferencia

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Sztálin, Roosevelt és Churchill

A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének – Winston Churchill (Nagy-Britannia), Franklin D. Roosevelt (USA) és Joszif Visszarionovics Sztálin (Szovjetunió) – legelső csúcstalálkozója 1943-ban Teheránban, Iránban. Teheráni konferencia: a három antifas. nagyhatalom vezetőinek első csúcsértekezlete a II. vh. idején. 1943.nov.28. és dec.1. között, semleges területen, a brit-sz. megszállás alatt álló Irán fővárosában találkozott egymással első ízben →Churchill brit me., →Roosevelt am. elnök és →Sztálin sz. vezető. A ~-n a háború folytatásának és az azt követő rendezés irányelveinek kérdéseiről tárgyaltak. Véglegesen megegyeztek a →második front ÉNy-Fr-i megnyitásáról 1944.máj-ban, egyben elvetették a →balkáni brit partraszállás tervét. Tárgyaltak az →Egyesült Nemzetek Szervezete kiépítéséről, ill. Törökország beléptetéséről a háborúba. Sztálin ígéretet tett offenzíva indítására a Fr-i partraszálláskor, vmint Japán megtámadására az Eu-i háború befejezését követően. Churchill bejelentette →Tito ju. komm. partizánvezér támogatását az addig segített royalista →csetnikvezér →Mihajlovič helyett. Tárgyaltak No. háború utáni részekre osztásáról, ezen belül Sztálin elvetette egy Bajorországból, Au-ból és Mo-ból álló D-i n. konföderáció Churchill által javasolt tervét. Lo. háború utáni rendezésében alakult ki közöttük a legnagyobb ellentét, de az Odera mint Lo. leendő Ny-i és a →Curzon-vonal mint leendő K-i határa már nagy vonalakban kialakult. Szó esett még Königsberg (K-Poroszország fővárosa) és az 1939-ben Litvániától No-hoz csatolt Memel-vidék háború utáni hovatartozásáról.

Előzmények

1943. október 30-án Moszkvában volt a külügyminiszterek találkozója (SZU: Molotov, USA: Hull, Nagy-Britannia: Eden és Kína).

Moszkvai nyilatkozat:

  • általános nemzetközi szervezet
  • béke és nemzetközi biztonság
  • minden békeszerető állam szuverén egyenlősége
  • Ausztria tekintetében: a bekebelezés semmis, egy szabad és független Ausztria megalapítása

A teheráni értekezlet

A német felső vezetés a kurszki vereség és Olaszország kilépése után tisztában volt azzal, hogy elvesztette a háborút. Most már az időnyerés volt a legfőbb cél: Hitlert és munkatársait az a remény éltette, hogy közben a szövetségeseket kijátszhatja egymás ellen.

Ezt a reményt foszlatta szét az 1943. november 28. és december 1. között megtartott teheráni értekezlet, ahol Sztálin, Roosevelt és Churchill először találkoztak személyesen hármasban. Megállapodtak, hogy:

  • A háborút a nácizmus teljes szétzúzásáig folytatják, nem kötnek különbékét.
  • 1944-ben Nyugat-Európában hoznak létre egy második frontot. Ez egyúttal politikai döntés is volt, melynek következménye: a Balkán és Magyarország a szovjetek hadműveleti körébe fog tartozni.
  • Meghatározzák Lengyelország új határait.
  • Elhatározzák a háborús bűnösök felelősségre vonását (a későbbi nürnbergi per).
  • A jugoszláv partizánok támogatása mellett döntenek.

A helyszín megválasztásának szempontjai között szerepelt, hogy a Szovjetunió nem rendelkezett olyan repülőgéppel, amellyel a Német Birodalom által ellenőrzött légtérben biztonságosan tudtak volna közlekedni.

Források

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!