Terpény

Terpény (Trpín)
A faluközpont a római katolikus templommal
A faluközpont a római katolikus templommal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásKorponai
Rang község
Első írásos említés 1135
Polgármester Miroslav Melaga
Irányítószám 962 44
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám KA
Népesség
Teljes népesség107 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság390 m
Terület6,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 45″, k. h. 19° 08′ 21″
A Wikimédia Commons tartalmaz Terpény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terpény (szlovákul: Trpín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Fekvése

Korponától 10 km-re délkeletre található.

Története

1262-ben "Terpen" néven említik először. Hont várának uradalmához tartozott, de IV. Béla király a bozóki apátságnak adta. 1342-ben "Terpen et alia Terpen", 1370-ben "Kisterpen" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1715-ben 19, 1720-ban 13 háztartása adózott. 1828-ban 32 házában 196 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "TERPIN. Hont Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Litavához nem meszsze, mellynek filiája; a’ Bozóki Uradalomhoz tartozik."[2]

Fényes Elek szerint "Trpin, tót falu, Honth vmegyében, a bozóki uradalomban: 205 kath. lakossal."[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Terpény, azelőtt Trpin, tót kisközség 14 házzal és 149 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Korpona, postája Litva. A falu nevével Terpen alakban, már 1262-ben találkozunk az oklevelekben, melyek a Hunt vár tartozékának mondják; de nem sokáig maradt e vár hatalma alatt, mert IV. Béla király Terjén földjét a hunti vártól elvette és a bozóki prépostságnak adományozta, mely mindvégig megmaradt birtokában. Alighanem innen vette nevét a Terjéni család, melynek három tagjáról – Jacobus, Martinus et Gregorius de Terjen – 1312-ben emlékezik meg egy följegyzés. A falu róm. kath. temploma újabb keletű. Terpény határában fekszik Nándorhalma puszta."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 137, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 134 szlovák lakosa volt.

2011-ben 110 szlovák lakta.

Nevezetességei

  • Szűz Mária kápolnája 1889-ben épült, 2000-ben megújították.
  • A falu közepén kis harangláb áll.
  • A falu asszonyai egykor híres csipkeverők voltak.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Hont vármegye.