Tikal

Tikal
Világörökség
Tikali látkép
Tikali látkép
Adatok
OrszágGuatemala
Típuskulturális/természeti
KritériumokI, III, IV, IX, X
Felvétel éve1979
Elhelyezkedése
Tikal (Guatemala)
Tikal
Tikal
Pozíció Guatemala térképén
é. sz. 17° 13′, ny. h. 89° 37′Koordináták: é. sz. 17° 13′, ny. h. 89° 37′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tikal témájú médiaállományokat.

Tikal (vagy Tik’al, a jelenleg aktuálisabb helyesírás szerint) a legnagyobb a maja civilizáció által alapított városok közül. Petén guatemalai megye területén található. A romváros jelenleg Guatemala Tikal Nemzeti Parkjában fekszik, az UNESCO világörökség része és népszerű turistalátványosság.

A legközelebbi jelentősebb városok, Flores és a mellette levő Santa Elena közúton kb. 65 kilométerre található.

A romok mélyen az esőerdőben találhatók. A Tikal Parkban megtalálható a hatalmas ceiba fa (Ceiba pentandra), amely a maják szent fája volt; a trópusi cédrus (Cedrela odorata) és a mahagóni (Swietenia). Az állatvilág jellegzetes képviselői az agutik, a pókmajmok, a bőgőmajmok, a pávaszemes pulykák, a guánok, a tukánok, a zöld papagájok és levélvágó hangyák, továbbá előfordulnak jaguárok és ormányos medvék is.

Tikal a klasszikus korban

Tikal egyike volt a maja civilizáció fő kulturális és populáris központjainak. Monumentális épületeket emeltek itt már a Kr. e. 4. században. A várost a maja klasszikus korban tökélyre fejlesztették kb. Kr. u. 200–850 között. Azután már nem építettek több nagy műemléket, néhány nemesi palota leégett és a népsűrűség jelentősen megtizedelődött, mígnem a helyet teljesen elhagyták a 10. század végére.

A „Tikal” név azt jelenti maja nyelven, hogy „A hangok helye” vagy „A nyelvek helye”, mely a város ősi neve lehetett, habár az ókori hieroglifák gyakran Mutalra vagy Yax Mutalra utalnak, melynek jelentése „Zöld Halom” és metaforikus szempontból talán az „Első Próféciára” utal.

A tudósok úgy vélik, népessége 100 000–200 000 között mozgott.

A hely

Tikal az esőerdő mélyén
Sztéle részlete (1996)

A hely jelentős ókori épületek százainak ad otthont és csak töredékét tárták fel az évtizedes régészeti munkák során.

A legkimagaslóbb, fennmaradt épület a hat hatalmas mezoamerikai lépcsős piramis, melyek tetején templom található. Ezek a város magasságában a késői 7. században és a kora 9. században épültek. Tikal 1. számú temploma (más néven „Ah Cacau (vagy a Kakaócserjék Urának) Temploma” vagy a „Nagy Jaguár Temploma”) 695 körül épült; a 2. számú templom vagy a Hold Temploma 702-ben, a 3. számú templom 810-ben épült; A legnagyobb a 4. számú templompiramis vagy a Kétfejű Kígyó Temploma 72 méter magas és 720-ra datálják. Az 5. számú templom körülbelül 750-ből származik és ez az egyetlen, amelyben sírokat találtak. A 6. számú templom vagy a Feliratok Temploma 766-ban épülhetett.

Az ókori városban királyi paloták is megtalálhatók, továbbá van néhány kisebb piramis, paloták, lakóhelyek és feliratozott kőemlékművek. Még egy olyan épület is látható, mely valószínűleg börtön lehetett, mert eredetileg fa rácsok voltak az ablakokban és ajtókban. Van továbbá hét pálya is, ahol a mezoamerikai labdajátékokat játszották.

Tikal lakónegyede körülbelül 60 km² területet ölel fel, melynek nagy részét még nem tisztították meg vagy tárták fel.

Tikal piramisai közül néhány meghaladja a 60 méteres magasságot.

Hatalmas méretű földmunkák nyomait fedezték fel, melyek 6 méter széles árok formájában ölelik körbe Tikalt a védősánc mögött. Ebből csupán 9 km-nyit térképeztek fel; ez az árok körülbelül 125 km²-nyi területet zárhatott körül.

Korábban a földmunkákat felfedező projekt kimutatta azt, hogy a földmunkák aránya nagyon eltérő és azok sok helyen jelentéktelenek voltak védelmi szempontból. Emellett a földmunkák egy része csatornarendszerbe torkollt.

Tikal ókori történelme

Tikal uralkodott a középső maja alföldön, de gyakran szenvedett háborúktól. A feliratok sok más maja államokkal kötött szövetségről és velük vívott háborúról tanúskodnak, többek között Uaxactúnnal, Caracollal, Dos Pilasszal, Naranjóval és Calakmullal.

Tikali Rés

Ezzel a névvel az antropológusok arra az időszakra utalnak, amely közvetlenül Tikal lerombolása után következett, amit 562-ben Caracol hajtott végre. Ekkor a nagymértékű építkezések abbamaradtak, egészen I. Jasaw Chan K'awiil apjának, K'inich Wayaan feltűnéséig, aki visszatért Tikalba és számos államot uralma alá hajtott, sikeresen legyőzve Dos Pilas-t, Caracolt, Waka't és Calakmult.

Uralkodók

Tikal királya egy fagerendán a 3. számú templomban
Valószínűleg „II. Yax Nuun Ayin”-t vagy „Sötét Nap”-ot ábrázolja

Tikal ismert uralkodói a következők:

  • Yax Ehb' Xook 60 körül – dinasztiaalapító
  • Siyaj Chan K'awil Chak Ich'aak („I. Viharos Égbolt”) 2. század
  • Yax Ch’aktel Xok 200 körül
  • Balam Ajaw („Tetovált Jaguár”) 292
  • K'inich Ehb' 300 körül
  • Ix Une' B'alam („Jaguár Király”) 317
  • „Leida Medál Uralkodó” 320
  • K'inich Muwaan Jol – 359-ben meghalt
  • Chak Toh Ich’ak I („I. Jaguár Mancs”) kb. 360–378 – Palotáját szokatlan módon soha nem építették át a későbbi uralkodók és évszázadokon keresztül javítgatták a tiszteletadás szemmel látható jeléül. Ugyanazon a napon halt meg, mint amikor Siyah K'ak' Tikalba érkezett.
  • Nun Yax Ayin nemes Teotihuacánból. 379-ben Siyah K'ak' juttatta Tikal trónjára és 411-ig uralkodott
  • II. Siyah Chan K'awil („II. Viharos Égbolt”) 411–456
  • K'an-Ak („Kígyó Vadkan”) 458–486
  • Ma'Kin-na Chan késő 5. század
  • Chak Tok Ich'aak („Jaguár Mancs Koponya”) 486–508 feleségül vette „Kéz Úrnőjét”
  • Ix Yo K'in („Tikal Úrnője”) 511–527
  • Kalomte' Balam („Göndör Fej”, „19. Úr”) kb. 511–527
  • Wak Chan K'awil („Kettős Madár”) – 537–562
  • „II. Gyík Fej” – 562-ben eltűnt egy Caracollal vívott csatában
  • K'inich Waaw 593–628
  • K'inich Wayaan – 7. század eleje/közepe
  • II. K'inich Muwaan Jol – 7. század eleje/közepe
  • I. Jasaw Chan K'awiil (vagyis Kakaócserjék Ura) 682–734 – az 1. számú piramis nagytemplomában temették el, királynőjét „Húsz Arapapagáj Úrnőjét” (704-ben meghalt) a 2. számú piramis templomában temették el. Diadalt aratott a Carakmullal vívott csatában 711-ben.
  • Yik’in Chan Kawil; felesége Shana'Kin Yaxchel Pacal volt, vagyis lakamhai „Zöld Madár a Falon” 734–766
  • „4. számú templom Uralkodója” 766–768
  • II. Yax Nuun Ayiin („Chitam”) 768–790
  • „Sötét Nap” 810 körül
  • „Jewel K'awil” 849
  • II. Jasaw Chan K'awiil 869–889

(Az angol nevek (amiből magyarra lett fordítva) ideiglenes becenevek azon hieroglifák azonosítása alapján, ahol az uralkodók maja nyelvű neveit fonetikusan még nem fejtették meg véglegesen.)

Tikal modern történelme

Mint ahogy az az ókori romokkal gyakran megesik, a hely ismertsége soha nem veszik el teljesen egy adott régióban. Tikal néhány másod- vagy harmadkézből származó feljegyzése már a 17. századtól fogva megjelent különböző nyomtatásokban, egészen a 19. század elejéig John Lloyd Stephens írásaiban. A hely modern városoktól való távolisága miatt azonban nem jutott el tudományos expedíció Tikalba egészen 1848-ig. Számos más expedíció indult Tikal tanulmányozására, feltérképezésére és fényképezésére a 19. és a 20. században.

1951-ben egy kis felszállóhelyet építettek a romokra, melyet azt megelőzően csak napok alatt lehetett elérni a dzsungelen keresztül gyalog vagy öszvérháton. 1956-tól 1970-ig a Pennsylvaniai Egyetem végzett nagyobb régészeti ásatásokat. 1979-ben a guatemalai kormány folytatott Tikalban további régészeti kutatásokat, melyek napjainkban is folynak.

Populáris kultúra

  • Tikalt háttérként használták a Yavin 4-en lévő lázadók bázisához, a Csillagok háborúja című filmben.
  • Tikal, a hangyászsün karakterét a Sonic Kalandjai nevű videójátékban a romok után nevezték el.
  • Tikal egy szint a „Fantastic Four” nevű játékban
  • Tikal a neve a Rio Grande Games által gyártott társasjátéknak.
  • Arjen Anthony Lucassen „A Macskák Temploma” című dala a Jaguár Templomára és Tikal városára utal. A dal alapja egy maja fesztiválról ered.
  • Tikal megjelenik az „Indiana Jones és Atlantisz pusztulása” című videójátékban.
  • Tikal néven stratégiai társasjáték is készült. 2007-ben az Év játékának választották.

Panoráma

Tikal
Nagyítás
Tikal

Lásd még

Külső hivatkozások

Commons:Category:Tikal
A Wikimédia Commons tartalmaz Tikal témájú médiaállományokat.