Toki pona nyelv

toki pona
Kiejtés	[ˈtoki ˈpona]
Alkotó	Sonja Lang kanadai nyelvész
Első kiadás dátuma	2001
Beszélik	világszerte
Terület	nemzetközi
Beszélők száma	több ezer fő
Nyelvcsalád	mesterséges nyelv    nemzetközi segédnyelvek     toki pona nyelv
Írásrendszer	latin írás
Gondozza	Sonja Lang kanadai nyelvész (weboldala)
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	art
ISO 639-3	tok
A Wikimédia Commons tartalmaz Toki pona nyelv témájú médiaállományokat.

A toki pona egy mesterséges nyelv, amit 2001-ben publikáltak először az interneten. A nyelv alapítója a torontói fordító- és nyelvész, Sonja Lang (született: 1978).

A nyelv elnevezése a tok piszin / angol eredetű tok/talk "beszéd, beszélni" (átvitt értelemben: "nyelv") jelentés szóból és az eszperantó bona "jó" jelentésű szavak összetételéből áll. Jelentése így kb. "jó beszéd / jó nyelv".

A toki pona minimális nyelv (mint egy pidzsin nyelv, egyszerű szerkezettel): 14 fonémája és, az alap, 'pu'-ban (a legelső hivatalos könyv, ami a toki pona nyelvtanáról szól) megemlített, illetve a közösség által általánosan elfogadott szavak száma 120 (töröltekkel együtt 123, egyes tulajdonnevek, például országnevek megfelelőit nem számítva). Viszont a 'ku'-ban (a második hivatalos könyvben, ami inkább a szókincsre és a kifejezések bemutatására hajaz) a szavak száma 120-ról 137-re növekedett.

A nyelvben egy szó általában több dolgot is jelent, ezalól csak pár szó kivétel. Például, a pipi szó azt jelenti, hogy rovar, de mivel a szavak száma minimális, minden rovarnak ez a neve.

A toki pona nem közvetítő nyelvnek készült.

A toki pona 9 mássalhangzóból (/p, t, k, s, m, n, l, j, w/) és 5 magánhangzóból (/a, e, i, o, u/) áll.

|

A toki pona nyelv szókincse jórészt a tok pisin, az angol, a finn, a grúz, a holland, az eszperantó, a horvát és a kínai nyelvből és a kanadai francia nyelv egyik dialektusából származik.^[1]

Ezek között előfordul az is, hogy egy szó több nyelvhez is köthető, mint például az oko, aki a horvát oko-hoz, az olasz occhio-hoz, az angol ocular-hoz is köthető.

A tok piszin maga is angol alapú nyelv, így ezek a szavak tulajdonképpen az angolból is származnak:

insa (insait, angol inside), kama (kamap, angol come up), ken (ken, angol can), lili (liklik 'kis, kicsi'), lon (long '-on, -en, -ön', angol along), lukin (lukim, angol look 'em), meli (meri 'nő', angol Mary), nanpa (namba, angol number), nasa (nasau 'szokatlan, vicces'), open (open, angol open), pakala (bagarap, angol bugger up), pi (bilong '-nak a', angol belong), pilin (pilim, angol feel 'em), pini (pinis, angol finish), poki (bokis, angol box), suwi (swit, angol sweet), taso (tasol 'csak, de', angol that's all), toki (tok, angol talk)

Szintén a tok piszinből származik a pata (brata, angol brother)

ike (ilkeä 'rossz'), kala (kala 'hal'), kasi (kasvi 'növény'), kin (-kin 'is'), kiwen (kiven, a kivi szó tárgyesete, birtokosesete 'követ, kőnek a'), linja (linja 'vonal'; cf. angol 'linear'), lipu (lippu 'zászló, jegy'), ma (maa 'föld, ország'), mije (miehen, a mies szó tárgyesete, birtokosesete 'férfi'), nena (nenä 'orr'), nimi (nimi 'név'), pimeja (pimeä 'sötét'), sama (sama 'ugyanaz'; az eszperantóban is sama), sina (sinä 'te'), suli (suuri 'nagy'), wawa (vahva 'erős'), walo (valko ?, < valkoinen 'fehér' vagy vaalea 'világos')

ilo (ilo 'eszköz', angol/latin rag -il, -ile), ijo (io 'dolog'), la (la 'a, az', francia/olasz la), li (li 'ő', francia lui, olasz egli), mi (mi 'én', angol me, olasz mi), musi (amuzi 'to amuze', francia amuser), mute (multe 'sok'; cf. angol multitude), pali (fari 'csinál, készít'; cf. olasz fare < latin facere), pona (bona 'jó'; cf. angol bona fide), sama (sama 'ugyanaz', szintén: finn sama), selo (ŝelo 'bőr, szőr', angol kagyló), suno (suno 'nap', angol sun), tenpo (tempo 'idő', olasz (és angol) tempo), tomo (domo 'ház'; cf. angol. házi)

A tok piszin eredetű szókincsen túl, amely maga is angol eredetű:

jelo (yellow) 'sárga', jaki (yucky), mani (money) 'pénz', mi (me; Tok Pisin és eszperantó mi is 'én'), mu (moo!), mun (moon) 'hold', o (O; eszperantó ho, grúz o), sike (circle) 'kör', tawa (towards) 'felé, irányába', tu (two) 'kettő', wan (one) 'egy'

Főképp a testrésznevek tartoznak a horvát eredetű szavak közé:

kalama (galáma 'lárma, zaj'; cf. angol clamour), lawa (glava 'fej'), luka (rúka 'kéz, kar'), lupa (rupa 'lyuk'), nasin (náčin 'modor'), noka (nòga 'láb'), oko (òko 'szem'; cf. angol ocular), olin (volim 'akarok, akarom'; cf. angol volition), ona (ona 'ő (nőnem)'), palisa (pàlica 'bod, pálca'; cf. angol palisade), poka (bòka, a bòka birtokosesete 'side, flank'), sijelo (tìjelo 'test, hús'), utala (ùdarati 'üt, ver'; cf. udara ('üt'?)), uta (ústa 'száj')

ala (არა ara 'nem'), anu (ანუ anu 'vagy'), kili (ხილი xili 'gyümölcs'), mama (მამა mama 'apa'; talán az angol mama is befolyásolta), o (-ო o; eszperantó ho, angol O is), seli (ცხელი tsxeli 'forró'), sewi (ზევით zevit 'fel'), sona (ცოდნა tsodna 'tudni'), soweli (ცხოველი tsxoveli 'állat'), tan (დან dan '-ból, -ből')

anpa (en bas 'le'; cf. angol alapon), kule (couleur 'szín'), kute (écouter 'figyel'; cf. angol 'scout, auscultate'), lete (fret/frette 'hideg'; francia froid), len (linge 'linens'), monsi (mon tchu/tchul 'a seggem'; francia mon cul), moli (mourir 'meghal'; cf. angol mortal), pipi (bibitte), supa (surface 'surface'), telo (de l'eau 'a víznek a …-a'; cf. angol gardyloo), waso (oiseau 'madár'; cf. angol enoisel)

A nyelvet kitaláló Lang 2014-ben létrehozott egy írásrendszert, ahol minden szót egy szimbólum képvisel ^[2] Az írásjelek összevonhatóak ha gyakori szóösszetételről van szó, néhány példa a jobb oldali ábrán. Az összevonásnál a szóra utaló melléknevet bele vagy felé kell rajzolni. 2021 augusztusában a sitelen pona indítványozták hogy kerüljön be az Unicode nyilvántartás személyes használatra fenntartott helyére a "Under-ConScript Unicode Registry"-be. U+F1900..U+F1AFF helyére.^[3][4]

A toki ponában három személyes névmás van: mi első személy, sina második személy és ona harmadik személy. ezek egyike sem utal nemre vagy számra. így az ona egyszerre jelenthet őt is meg őket is, ha pedig angolul gondolkodunk, ez lefedi a he, she, it nemeket is. A gyakorlatban azonban, ha többes számról beszélünk, használhatjuk a mute szót, azaz a mi mute így azt jelenti, hogy mi.

• toki Mosijo – magyar nyelv
• ma Mosijo – Magyarország

• toki – Szia! Üdv!
• kama pona – Isten hozta! Isten hozott!
• sina pilin seme? – Hogy vagy? Hogy van?
• nimi sina li seme? – Hogy hívnak? Hogy hívják?
• nimi mi li ___ – A nevem ___ / ___ vagyok.
• mi wile – Tessék / Szeretnék…
• pona – Köszönöm
• sina sona ala sona e toki Mosijo? – Beszélsz magyarul?

mama pi mi mute o,
sina lon sewi kon.
nimi sina o sewi en pona.
ma sina o kama.
jan o pali e wile sina en lon sewi kon en lon ma.
sina o pana lon tenpo suno ni e moku tawa mi.
o weka e pali ike mi, sama la mi weka e pali ike pi jan ante.
o pana ala e wile ike tawa mi.
o awen e mi weka tan ike.
ni li nasin.

• tokipona.org
• Tokipona nyelvű wiki (Wikipesija)
• Tokipona nyelvű fandom (Wikipesija)
• A nyelvek elnevezése toki pona nyelven^{[halott link]}
• az országok elnevezése toki pona nyelven^{[halott link]}

• Mesterséges nyelv
• Pidzsin nyelvek